6864 talált állásfoglalás az Art. kifejezésre

Kérdés: Jogosult továbbra is családi pótlékra a 18 éves gyermek szülője, ha a gyermek dolgozik a tanulmányai mellett?

Kérdés: Jogosult táppénzre a munkavállaló, és ha igen, akkor mely időpontig az alábbi esetben? Egy önkormányzaton dolgozó közalkalmazottnál, akinek jogviszonya 2021 novembere óta áll fenn, súlyos betegséget diagnosztizáltak, amelynek következtében 2024. december 2-től egy év keresőképtelen állományban volt, ezután letöltötte a 2024. és 2025. években fel nem használt szabadságát, összesen 32 napot 2026. január 20-ig, és 2026. január 21-től 2026. április 20-ig keresőképtelen állományban volt. 2025. év végén a munkavállaló számára rokkantsági ellátást állapítottak meg megváltozott munkaképessége miatt (egészségi állapota 30%, össz-szervezeti egészségkárosodás 70%, minősítés D), amelyre tekintettel a munkáltató utólag megállapította az évi 5-5 nap pótszabadságot a 2025. és a 2026. évre, így 2026. április 21-től május 15. napjáig szabadságot adtak ki a részére.

Kérdés: Az e-TB kiskönyvbe csak a biztosítási jogviszonyokat kell bejelenteni, vagy minden jogviszonyt, amit a magánszemély létesített? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy ha a 2025. október 27-én belépett munkavállaló e-TB kiskönyvébe bejegyzett adatok szerint 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig fennállt megbízási jogviszony, majd az ugyanott 2026. február 1-től jelenleg is fennálló tartós megbízási jogviszony két külön biztosítási jogviszonynak számít? Jogosult lesz 60 százalékos táppénzre a 2026. március 26-ától fennálló „9”-es kódú keresőképtelensége idejére a munkavállaló a 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig tartó megszűnt biztosítási jogviszonya figyelembevételével?

Kérdés:

Öregségi nyugdíjat fog kapni a rokkantsági ellátás helyett, vagy párhuzamosan kaphatja a két ellátást az a személy, aki jelenleg a rokkantsági ellátása mellett napi 4 órában munkaviszonyban dolgozik, és hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárt? Van valamilyen tennivalója az érintett személynek ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Kérheti a nyugellátása átszámítását vagy újbóli megállapítását egy jelenleg 71 éves személy, aki korhatár előtti ellátásban részesült, amely mellett 64 éves koráig dolgozott, és a munkáltatója megfizette utána a járulékokat?

Kérdés:

Milyen lehetősége nyílik az álláshelye védelme érdekében egy kormányzati szolgálati jogviszonyban vezető állásban dolgozó foglalkoztatottnak, akinek a megbízását a munkáltató egyoldalú szerződésmódosítással visszavonta, és ügyintézői álláshelyre osztotta be, amely intézkedéssel az illetménye is csökkent? Valóban nem dolgozhat a következő három évben a Kit. hatálya alatt, ha nem fogadja el az új munkáját?

Kérdés: 2026. évben összesen hány forint adóalap-kedvezményben részesülhet a családi kedvezményt egyedül érvényesítő apa három gyermeke után az alábbi esetben? A legnagyobb gyermek 23 éves, nappali tagozatos egyetemista. A középső gyermek 19 éves, és 2025 februárja óta fogyatékossági támogatásban részesül, mert egy baleset miatti gerincsérülés következtében kerekesszékbe kényszerült. A gyermek 2025 októberében érettségizett, 2026. szeptemberben jelentkezik egyetemre, április végéig 4 órában dolgozott. A legkisebb gyermek általános iskolás. Hogyan módosul a kedvezmény összege, ha szeptemberben sikerül a középső gyermek felvételije?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés: Élettársak között a családi kedvezmény megosztásának feltétele-e a közös lakcím?

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?