169 cikk rendezése:
151. cikk / 169 Dolgozónak adott ajándék
Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
152. cikk / 169 Köztehermentes biztosítási formák
Kérdés: A 2004-es változások után melyek azok a biztosítási formák, amelyek díjának átvállalása esetén a munkáltatónak nem kell közterheket fizetnie?
153. cikk / 169 Vásárlási utalvány közterhei
Kérdés: Egy cég évente két alkalommal valamennyi dolgozóját 5 ezer forintos vásárlási utalvánnyal szeretné megajándékozni. Kell-e adót és járulékot fizetni e juttatás után, figyelembe véve, hogy a kifizető által adott ajándék adómentességének értékhatára 500 forintról 5000 forintra nőtt?
154. cikk / 169 Üdülési csekk
Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
155. cikk / 169 Étkezési hozzájárulás közterhei
Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
156. cikk / 169 Kockázati baleset-biztosítás
Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
157. cikk / 169 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
158. cikk / 169 Tanulmányi szerződés költségeinek közterhei
Kérdés: Egy bt. volt munkavállalójával – aki jelenleg nappali tagozatos hallgató – tanulmányi szerződést kötött, és tanulmányi támogatásként havi 50 000 forintot juttat számára. Milyen járulékot kell a munkáltatónak fizetnie, és mit kell levonni a hallgatótól?
159. cikk / 169 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a dolgozók részére utazási költségtérítés címén kifizetett juttatás után abban az esetben, ha a munkáltató a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 80 százalékát téríti meg, de a bérletszelvényeket nem kéri el? Adómentes-e az ügyvezető részére a saját személygépkocsival történő munkába járás miatt kifizetett kilométerenkénti 3 forintos juttatás?
160. cikk / 169 Üzleti partner vendégül látása
Kérdés: Magyar munkáltatóval munkaviszonyban álló alkalmazott külföldi üzleti úton vendégül látja külföldi üzleti partnerét (ebéd). A felmerült költségeket terhelik-e közterhek, s ha igen, melyek ezek?
