12 talált állásfoglalás az adófizetési felső határ kifejezésre

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót levonni a kamatból, ha egy nyugdíjas magánszemély nagyobb összeget ad kölcsön annak a kft.-nek, amelyben ügyvezető, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A magánszemély éves jövedelme meghaladja a minimálbér alapján meghatározott szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt.

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek járó kamatból abban az esetben, ha kölcsönt nyújtott egy kft.-nek? A magánszemélynek sem tagsági, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nincs a társasággal.

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?

Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?