Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...végezhet munkát a saját cégében [Gt. 30. § (3) bekezdése, illetve az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3. és 11-12. száma 28. és 122. iránymutatás].A kérdés első felében vázolt esetben viszont a társadalombiztosítási jogszabályok miatt van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen foglalkoztatott mérkőzésvezető az Szja-tv. 28. § (1) bekezdése szerint egyéb tevékenységből származó jövedelmet szerez. Az egyéb jövedelmek egyik jellemzője, hogy az e címen szerzett bevétellel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: Hogyan befolyásolja a 2003. évben megállapítandó terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha az igénylő 2002-ben hat hónapig passzív jogon táppénzben részesült? (Munkaviszonya előző munkahelyén 2002. február 28-án megszűnt, 2002. március 1-jétől keresőképtelen beteg, és 2002. augusztus 23-ig táppénzben részesült. 2002. augusztus 26-tól jelenleg is munkaviszonyban áll.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell megállapítani, ha van az igénylőnek a jogosultságot megelőző naptári évben, vagy a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi jövedelme. Ha nincs az igénylőnek az említett időtartamok egyikében sem 180 napi jövedelme, akkor a terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig biztosítottnak, akinek munkabére után a Tbj-tv. 20. és 24., 25....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...aktuális problémája tükröződik a kérdésben, különös tekintettel a 2003. július 1-jén hatályba lépett, az Mt. és az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló Mtmód. rendelkezéseire. Ebben ugyanis konkrét megfogalmazást nyert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató szervezeteket megillető dotációt emeljük ki, melynek részletes szabályait a 8/1983. EüM-PM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet előírásai szerint a gazdálkodó szervezetek igényelhetnek dotációt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra kiterjed a biztosítás [Tbj-tv. 5. § (1) bek. c) pontja], a tanulószerződésben meghatározott juttatása járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], tehát a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. 2004. január 1-jétől, amikor már nem minősül kezdő vállalkozónak – a jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint – kötelezettsége úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

Kórházi kezelés költségei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a biztosítási jogviszony megszűnését követő egy hónap múlva kezdődő féléves kórházi kezelés költségét abban az esetben, ha a beteg nem kapott táppénzt, és hozzátartozója sem jelentette be eltartottként az OEP-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tudunk válaszolni, megnevezve azt az egyetlen esetet, amikor a foglalkoztatónak ténylegesen van ilyen kötelezettsége. Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató abban az esetben köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkoztatási megbetegedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:
1
517
518
519
546