Egy összegben kifizetett juttatás járulékai

Kérdés: Milyen mértékű társadalombiztosítási járulékot, illetve egyéb közterhet kell fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha munkavállalójának az utolsó munkában töltött napon többhavi bért fizet ki egy összegben, de a hónapokra lebontott járulékalap nem haladja meg a minimálbér kétszeresét? A 0908-as bevallásban külön kell feltüntetni a tárgyhavi és külön a tárgyhónaptól eltérő, illetve a következő évre áthúzódó kifizetéseket, a tárgyhónaptól eltérő hónapokat viszont összevontan kell közölni, s így előfordulhat, hogy a havi minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapok összevontan meghaladják ezt az összeget. Az összevont többhavi kifizetést a magasabb vagy az alacsonyabb mértékű járulékokkal kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] Megértjük olvasónk dilemmáját, azonban a Tbj-tv. 19. §-ának2009. július 1-jétől hatályos módosítása nem kezeli külön a vonatkozásiidőszaktól eltérő időszakban visszamenőlegesen vagy előre teljesítettkifizetések esetét a járulékmérték megállapításánál. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Megbízott ügyvezető bejelentése

Kérdés: Mikor kell elbírálni, és milyen határidővel kell bejelenteni a T1041 bejelentőlapon egy kft. ügyvezetőjének jogviszonyát, aki megbízási szerződés alapján látja el tevékenységét, és havi rendszerességgel kifizetett megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Az áprilisi vagy a márciusi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a megbízási díjat, ha a jogviszony 2009. március 9-én kezdődött, az első díjazás kifizetése április 7-én történt? A kifizetett díjazás önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdésébe foglalt szabály csakazokra az esetekre vonatkozik, amikor a díjazást nem havi rendszerességgel,hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki.Ilyenkor a biztosítási kötelezettséget csak utólag lehet, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

"Nulla" értékadatú bevallás kiváltása nyilatkozattal

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy a nullás bevallás helyett be lehet adni egy nyilatkozatot, ami helyettesíti a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre az APEH által kiadott tájékoztatás ad pontosválaszt.I. Jogszabályi háttér: Az Art. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lépett: "(6) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó azadóhatóság által rendszeresített elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos nem sokat közölt a továbbképzésselkapcsolatos körülményekről, például hogy kötöttek-e a felek tanulmányiszerződést, ha igen, milyen feltételekkel, így nem tudni, hogy miért isszünetel az érintett ügyvezető magyarországi munkaviszonya a külfölditanulmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendezi az adómentes béren kívülijuttatásokkal kapcsolatos adózási szabályokat. Az adómentesen adható bérenkívüli juttatások évi 400 ezer forintos keretébe tartozó juttatások tételesfelsorolását is ez a rendelkezés tartalmazza. Az Ön által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Eho-többlet visszaigénylése

Kérdés: Visszakérhet-e a magánszemély 104 ezer forint ehót a 2008. május 20-ig beküldendő 0753-as személyijövedelemadó-bevallásban, vagy a munkaadónak kell visszafizetnie abban a hónapban, amikor meghaladja a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt abban az esetben, ha a 2006. évi 4050 ezer forint összegű osztalékot 2007 májusában fizetik ki a részére, és a 2007. évi bér után megfizetett 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék, valamint a 2006. évi osztalék után megfizetett eho együttes összege 554 ezer forint? Kell-e szerepeltetnie ezt az összeget a munkáltatónak a 0708-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a számításnál tévesen vette figyelembe az egyesévek maximumait, illetve az abba beszámító tételeket. A helyes számítás akövetkező: a 2007 májusában kifizetett 2006. évi osztalék esetében ahozzájárulás-fizetési felső határ összegeként a 2006. évben érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Tényleges járulékalap bejelentése

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb tényleges járulékalapot a 0708-as bevallás 381. sor b. oszlopában tünteti fel? Eleget tesz-e ezzel az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt eljárás helyes. A Tbj-tv. 20. § (5)bekezdése rendelkezik a munkaviszonyban álló dolgozó utániminimumjárulék-fizetési kötelezettségről, illetve mentesíti ez alól amunkavállalót, amennyiben az Art. 31. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Egyösszegű biztosítási díj járulékai

Kérdés: A munkáltató által a munkavállaló részére fizetett adóköteles biztosítási díjat a cég egy összegben 2007. december hónapban fizeti meg (vonatkozási időszaka: 2007. december-2008. november). A biztosítási díj nem része a cégnél működő cafeteria-rendszernek. Mely időponttól terheli járulékfizetési kötelezettség a céget, illetve a munkavállalót, és melyik havi 0708-as bevallásban kell szerepeltetni az adóköteles biztosítási díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. § (1) bekezdése szerint pénz esetében abevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagyjavára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemélyjavára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
1
10
11
12