Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendezi az adómentes béren kívülijuttatásokkal kapcsolatos adózási szabályokat. Az adómentesen adható bérenkívüli juttatások évi 400 ezer forintos keretébe tartozó juttatások tételesfelsorolását is ez a rendelkezés tartalmazza. Az Ön által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Eho-többlet visszaigénylése

Kérdés: Visszakérhet-e a magánszemély 104 ezer forint ehót a 2008. május 20-ig beküldendő 0753-as személyijövedelemadó-bevallásban, vagy a munkaadónak kell visszafizetnie abban a hónapban, amikor meghaladja a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt abban az esetben, ha a 2006. évi 4050 ezer forint összegű osztalékot 2007 májusában fizetik ki a részére, és a 2007. évi bér után megfizetett 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék, valamint a 2006. évi osztalék után megfizetett eho együttes összege 554 ezer forint? Kell-e szerepeltetnie ezt az összeget a munkáltatónak a 0708-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a számításnál tévesen vette figyelembe az egyesévek maximumait, illetve az abba beszámító tételeket. A helyes számítás akövetkező: a 2007 májusában kifizetett 2006. évi osztalék esetében ahozzájárulás-fizetési felső határ összegeként a 2006. évben érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Tényleges járulékalap bejelentése

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb tényleges járulékalapot a 0708-as bevallás 381. sor b. oszlopában tünteti fel? Eleget tesz-e ezzel az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt eljárás helyes. A Tbj-tv. 20. § (5)bekezdése rendelkezik a munkaviszonyban álló dolgozó utániminimumjárulék-fizetési kötelezettségről, illetve mentesíti ez alól amunkavállalót, amennyiben az Art. 31. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Egyösszegű biztosítási díj járulékai

Kérdés: A munkáltató által a munkavállaló részére fizetett adóköteles biztosítási díjat a cég egy összegben 2007. december hónapban fizeti meg (vonatkozási időszaka: 2007. december-2008. november). A biztosítási díj nem része a cégnél működő cafeteria-rendszernek. Mely időponttól terheli járulékfizetési kötelezettség a céget, illetve a munkavállalót, és melyik havi 0708-as bevallásban kell szerepeltetni az adóköteles biztosítási díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. § (1) bekezdése szerint pénz esetében abevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagyjavára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemélyjavára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Kedvezményes dolgozói részvény

Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
Részlet a válaszából: […] Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonértékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szabályai szerint adott dolgozóirészvény juttatásakor a juttató munkáltatónak külön adatszolgáltatásikötelezettsége nem keletkezik. A munkavállaló az Szja-tv. 77/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező takarítónő jogállása

Kérdés: Kell-e 0708-as bevallást küldenie annak az egyéni vállalkozónak, aki magánemberként alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező takarítónőt foglalkoztat a saját lakásában?
Részlet a válaszából: […] Az Amk-tv. megalkotását elsősorban annak a foglalkoztatóikörnek az igényei tették szükségessé, amely munkavállalót csak alkalomszerűenfoglalkoztat, emellett pénzügyi-számviteli ismeretei is minimálisak. Az Amk-tv.által kialakított működési mechanizmus éppen ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében 11 százalék ekhoterheli a magánszemélyt, ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogynyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét,valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Végelszámolás alatt álló vállalkozás bevallásai

Kérdés: Milyen záró-, illetve egyéb bevallásokat kell benyújtania annak a vállalkozásnak, amely 2006. évben kettős könyvvitelt vezetett, a Tao-tv. hatálya alá tartozott, és december hónapban egyszerűsített végelszámolást kezdeményezett?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységet lezáró bevallásokat (0665 nyomtatványon azáfabevallás, és a 71-es nyomtatványon záróbevallás, foglalkoztató minőségben06084-es vagy 06082-es bevallás) végelszámolási eljárás megkezdését megelőzőnaphoz képest 45 napon belül kell benyújtani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Önellenőrzés

Kérdés: Egy cég a 2006. év 07. hóra vonatkozóan a 0608-as járulékbevallása során rosszul adta be egyik dolgozójának (tagjának) lapját, mivel a 03-as lap 65. sorába 220 000 forintot állított be, viszont a 06-os lapon társadalombiztosításijárulék-alapnak 180 000 forintot vettek alapul. (Ennek előzménye az volt, hogy béremelés történt a cégnél 2006. augusztus 1-jétől, és miután számfejtették a július hónapot, már beállították a 2006. augusztus 1-jétől esedékes új béreket, és a program összekeverte az adatokat.) Javítani kell-e az egész 0608M és 0608A bevallást, vagy elég csak annál az egy dolgozónál a 0608-ast javítani. Milyen bevalláson és hogyan kell a javítást elkészíteni? Hogyan és milyen bevalláson kell javítani a 2006. 05. hónapra vonatkozó 0608-as bevallást, ha 10 000 forint értékhatár alatti egyedi beszerzésű ajándékokat vásárolt a cég, mely után a 44 százalék személyi jövedelemadót és a 11 százalék eho-t bevallották, ezt beállították a 16. és 30. sorokba, de később rájöttek a kitöltési útmutató alapján, hogy ezt évi egy alkalommal kell bevallani és befizetni?
Részlet a válaszából: […] A járulékbevallásban szereplő adatok helyesbíthetők, illetveha a helyesbítés az adózó adófizetési kötelezettségét is érinti,önellenőrizhetők. A magánszemély adataiban elkövetett hiba esetén teljesadatcserét kell végezni. Ez az jelenti, hogy a hibában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
1
11
12