Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre
Kérdés
Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. július 18-án (441. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7581
[…] Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélykéntolyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.Az ekho alkalmazásának tehát nem feltétele a teljes munkaidő, a lényeg, hogy a kifizetett jövedelem után a magánszemély az általános szabályok szerint megfizesse a közterheket. Az Ekho-tv. nem definiálja az általános szabályokat, amelyek szerint meg kell történnie a közteherfizetésnek, az "általános" kifejezés viszont egyértelműen az Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseire utal, hiszen a magánszemély vonatkozásában ezek a törvények a relevánsak.A munkaidő csökkentésének akkor lehet befolyása az ekhofizetésre, ha egyidejűleg a munkabér is csökkentésre került.Az ekho ugyanis csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor – általánosságban – 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekhót.Abban az esetben, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, az összeghatár évi 500 millió forint. Ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), a bevételi összeghatár évi 250 millió forint, illetve ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, akkor szintén évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekhós adózási módot azzal, hogy természetesen a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint ebben az esetben is teljesítenie kell az adókötelezettséget.Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. július 18-án (441. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7581
[…] Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélykéntolyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.Az ekho alkalmazásának tehát nem feltétele a teljes munkaidő, a lényeg, hogy a kifizetett jövedelem után a magánszemély az általános szabályok szerint megfizesse a közterheket. Az Ekho-tv. nem definiálja az általános szabályokat, amelyek szerint meg kell történnie a közteherfizetésnek, az "általános" kifejezés viszont egyértelműen az Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseire utal, hiszen a magánszemély vonatkozásában ezek a törvények a relevánsak.A munkaidő csökkentésének akkor lehet befolyása az ekhofizetésre, ha egyidejűleg a munkabér is csökkentésre került.Az ekho ugyanis csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor – általánosságban – 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekhót.Abban az esetben, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, az összeghatár évi 500 millió forint. Ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), a bevételi összeghatár évi 250 millió forint, illetve ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, akkor szintén évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekhós adózási módot azzal, hogy természetesen a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint ebben az esetben is teljesítenie kell az adókötelezettséget.Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
