Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. március 28-án (435. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7481

[…] ugyanis rendelkezhetnek úgy, hogy a munkaviszonyt felmondással a munkaviszony kezdetétől számított egy éven belül nem szüntetik meg, illetve a jogalkotó meghatározta azokat az eseteket is, amikor a munkáltató nem mondhatja fel a munkaszerződést. A munkáltató felmondását minden esetben köteles megindokolni, azonban a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni. Jelen jogi kérdés következő fontos kulcsszava a felmondási idő. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, de bizonyos esetekben későbbi időpont is lehet (pl. betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség vagy a hozzátartozó otthoni ápolása címén fennálló keresőképtelenség), amikor a fennálló helyzet megszűnését követő napon kezdődik a felmondási idő. Jogszabály szerint a felmondási idő harminc nap, azonban amennyiben a munkáltató felmondása a jogviszony megszűnésének oka, akkor ez az időtartam a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek alapján időarányosan meghosszabbodik (három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal), sőt a felek megállapodhatnak legfeljebb hathavi felmondási idő kikötésében is. A felmondási idő biztosításának oka a jogalkotó részéről abban keresendő, hogy a munkáltató felmondása esetén a munkavállalónak legyen elég ideje és lehetősége munkaviszonya teljes megszűnéséig új munkahelyet keresni. A felmondási idő felére a munkáltató köteles ugyanis a munkavállalót felmenteni a munkavállaló […]