Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. június 7-én (419. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7177

[…] dolgozik a kft.-ben, és azt tagi jogviszonyban teszi, akkor ügyvezetőként a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét. Ebben az esetben akkor jön létre a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Az ügyvezetés természetesen történhet ingyenesen is, ami egy nem működő cég esetében teljesen életszerű. Ingyenes megbízás esetén ez esetben nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ha viszont az ügyvezető tag kizárólag ezt a tevékenységet végzi a cégben, tehát személyesen a tényleges munkában nem működik közre, vagy azt munkaviszony, esetleg megbízási jogviszony keretében teszi, akkor az ügyvezetői (megbízási) jogviszonyára tekintettel válik társas vállalkozóvá. Márpedig – ha nem nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas személy – főfoglalkozású társas vállalkozóvá.A főfoglalkozású társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ezért a társas vállalkozástól személyes közre-működésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér alapján társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót ez esetben leg-alább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.Abban az esetben, ha az ügyvezető tag a társas vállalkozás mellett egyéb jogviszonnyal is rendelkezik, változhat a helyzet. Ha ugyanis a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor csak a tényleges jövedelme után kell megfizetnie a közterheket, a minimumok után nem. Az a bizonyos összeszámítási szabály ebben az esetben érdekes lehet, hiszen a Tbj-tv. 42. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.Ha tehát a társas vállalkozás mellett fennálló másik jogviszony munkaviszony (vagy esetleg több munkaviszony), akkor nem a munkabér nagysága, hanem a munkaidő határozza meg, hogy társas vállalkozóként kell-e minimumközterheket fizetni. Amennyiben a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, a közterheket – a munkaviszonyban elért bér nagyságától függetlenül – legalább a minimumok után meg kell fizetni a kft.-ben.A társas vállalkozás mellett fennálló megbízási jogviszonynak a vállalkozásban fennálló jogviszonyra, biztosítási és fizetési kötelezettségre semmilyen hatása nincs.Ha a másik jogviszony egyéni vállalkozás, akkor a minimum fizetési kötelezettség alapesetben ott keletkezik, de évente egyszer nyilatkozatot lehet tenni, hogy ezt a társas vállalkozás teljesítse. Ha a fizetési kötelezettség több társas vállalkozásban áll fenn, akkor a minimumot csak az egyikben kell megfizetni. Azt, hogy ez melyik legyen, a vállalkozó dönti el.A részmunkaidő "összeadódásának" szabályát az […]