Díjazás elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés
Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. január 18-án (411. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7035
[…] munkaidő pedig maximum 24 óra lehet.Többszörösen speciális helyzetről van szó, hiszen az érintett dolgozó részmunkaidőben dolgozik. A kérdésben bemutatott munkaidő-beosztás alapján feltételezhető, hogy a napi 7 órás részmunkaidő a napi 8 órás teljes munkaidő alapján lett megállapítva, ennek mértéke a 12 órás teljes munkaidő esetén 10,5 óra.Felhívjuk a figyelmet, hogy az általánostól eltérő munkaidőre vonatkozó megállapodásnak mindenképpen kétoldalúnak kell lennie, a teljes napi munkaidő és a beosztás szerinti napi munkaidő is csak a felek megállapodása alapján emelhető. A munkavállalónak tehát pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy az ő napi 7 órás részmunkaideje (a hosszabb teljes napi munkaidőre tekintettel) valójában napi 10,5 óra.Amennyiben a munkavállaló havibérben részesül, akkor a ténylegesen ledolgozott óraszámoktól, illetve a távollétektől függetlenül egyenlőtlen munkaidő--beosztás esetén is minden hónapban a havi alapbérét kell kifizetni. Jelen esetben nagy valószínűséggel erről van szó.Abban az esetben, ha a munkavállaló órabér formájában kapná a munkabérét, akkor minden hónapban úgy kellene elszámolni és kifizetni azt, mintha az adott hónapban az általános munkarend szerint végzett volna munkát. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy például december hónapra 23 × 10,5 = 241,5 munkaórára kellene alapbért fizetni, még akkor is, ha a dolgozó ténylegesen csak 216 óra munkavégzést teljesített.A munkavállaló munkabérét a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor kell elszámolni az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével. Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.Amennyiben viszont az elszámolás során az derül ki, hogy a munkavállaló az elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a következő havi munkabérrel együtt ki kell fizetni részére a munkabér-különbözetet.A túlóra, azaz az Mt. 107. §-ának b) pontja szerinti rendkívüli munkaidő […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. január 18-án (411. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7035
[…] munkaidő pedig maximum 24 óra lehet.Többszörösen speciális helyzetről van szó, hiszen az érintett dolgozó részmunkaidőben dolgozik. A kérdésben bemutatott munkaidő-beosztás alapján feltételezhető, hogy a napi 7 órás részmunkaidő a napi 8 órás teljes munkaidő alapján lett megállapítva, ennek mértéke a 12 órás teljes munkaidő esetén 10,5 óra.Felhívjuk a figyelmet, hogy az általánostól eltérő munkaidőre vonatkozó megállapodásnak mindenképpen kétoldalúnak kell lennie, a teljes napi munkaidő és a beosztás szerinti napi munkaidő is csak a felek megállapodása alapján emelhető. A munkavállalónak tehát pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy az ő napi 7 órás részmunkaideje (a hosszabb teljes napi munkaidőre tekintettel) valójában napi 10,5 óra.Amennyiben a munkavállaló havibérben részesül, akkor a ténylegesen ledolgozott óraszámoktól, illetve a távollétektől függetlenül egyenlőtlen munkaidő--beosztás esetén is minden hónapban a havi alapbérét kell kifizetni. Jelen esetben nagy valószínűséggel erről van szó.Abban az esetben, ha a munkavállaló órabér formájában kapná a munkabérét, akkor minden hónapban úgy kellene elszámolni és kifizetni azt, mintha az adott hónapban az általános munkarend szerint végzett volna munkát. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy például december hónapra 23 × 10,5 = 241,5 munkaórára kellene alapbért fizetni, még akkor is, ha a dolgozó ténylegesen csak 216 óra munkavégzést teljesített.A munkavállaló munkabérét a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor kell elszámolni az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével. Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.Amennyiben viszont az elszámolás során az derül ki, hogy a munkavállaló az elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a következő havi munkabérrel együtt ki kell fizetni részére a munkabér-különbözetet.A túlóra, azaz az Mt. 107. §-ának b) pontja szerinti rendkívüli munkaidő […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
