Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. március 30-án (395. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6756

[…] alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartásra és az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat [Mt. 134. § és 155. § (2) bekezdés].A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra tehát nincs mód, a munkáltató és a munkavállaló azonban szabadon állapodhatnak meg a foglalkoztatás feltételeiben. A megállapodás ráadásul szóban történik, így a munkavégzés helye – mindkét fél beleegyezésével – meghatározható az Európai Unió területére is.Az Szja-tv. fogalommeghatározása értelmében külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül. Ez az alapvető szabadság magában foglalja a szolgáltatásnyújtók azon jogát, hogy ideiglenesen munkavállalókat küldjön ki egy másik tagállamba.Munkajogilag tehát nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami – véleményünk szerint – megvétózza az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló külföldi munkavégzését.Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy ugyanis Magyarországon nem minősül biztosítottnak, ami azt is jelenti, hogy A1 jelű igazolás kiállítására nincs lehetőség.Ez az egyszerűsített forma a magyar jog szabályai szerint megengedett, főszabályként azonban az Európai Unió területén keresőtevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított.Amennyiben tehát Magyarországon nem jön létre a biztosítás, akkor a munkavégzés helyén érvényes jog alapján kell a biztosítási kötelezettséget megállapítani és a közterheket leróni. Ez pedig a foglalkoztató számára sokkal előnytelenebb lehet, mint a magyarországi biztosítás.Az egyszerűsített foglalkoztatást sokan még ma is az alkalmi munka szinonimájaként használják, pedig az Efo-tv. által szabályozott módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára is.Az egyszerűsített foglalkoztatási formák alkalmazása során nagyon fontos az időbeli és létszámbeli korlátok betartása, illetve a tipikus munkaviszonytól eltérő szabályozások ismerete.Mezőgazdasági idénymunka:– a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá– a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével,– feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.Turisztikai idénymunka:– a Ker-tv.-ben meghatározott, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,– feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység:– az idegenvezetői tevékenység,– a lovas szolgáltató tevékenység,– a szálláshely-szolgáltatási tevékenység,– a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint– az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.Idénymunka: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka. Mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.Természetesen változatlanul mód van arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban is az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között– összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és– egy naptári éven belül összesen legfeljebb […]