Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. április 11-én (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5361

[…] foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmeznie kell, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és az előbb említett bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget magának a foglalkoztatott személynek kell teljesítenie, és neki kell viselnie a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni az adóhatóság részére. A szociális hozzájárulási adó szempontjából adóalanynak minősül a belföldön székhellyel nem rendelkező külföldi kifizető is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, a magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon végzi. Ha a külföldi kifizető a szocho-fizetési kötelezettségei teljesítését elmulasztja, akkor a kötelezettségeket a természetes személynek kell teljesítenie [2011. évi CLVI. tv. 454. § (2)–(3) bekezdései]. Mindez tömören azt jelenti, hogy a külföldi anyacégnek foglalkoztatóként be kell jelentkeznie Magyarországon az adóhatóságnál, vagy pénzügyi képviselőt kell megbíznia, és a külföldi magánszeméllyel összefüggő társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeket a magánszemély részére juttatott bérjövedelem alapulvételével teljesítenie kell. Amennyiben ezeket a kötelezettségeket a külföldi vállalkozás elmulasztja, akkor a külföldi magánszemélyre hárul azok teljesítése. Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése, a 2011. évi CLVI. tv. 455. § (1) bekezdésének a) pontja]. A személyi jövedelemadó szempontjából mindettől teljesen eltérő szabályok vannak érvényben. E tekintetben az angol-magyar adóegyezmény (2011. évi CXLIV. törvény) előírásait kell követni, melynek értelmében a munkaviszonyból származó bérjövedelem abban az országban adóztatható, amelyben a munkavégzés történik. A kiküldetést teljesítő külföldi magánszemély bérjövedelme ugyancsak a munkavégzés helyén – esetünkben Magyarországon?- esik adókötelezettség alá – akkor is, ha nem a magyar cég, hanem az anyacég viseli a bérjövedelem terheit –, amennyiben évente egyfolytában vagy megszakításokkal 183 napot meghaladóan tartózkodik Magyarországon (14. cikk). A kérdésben leírtak alapján vélelmezhető, hogy a külföldi magánszemély a kiküldetése során 2015. és 2016. években is 183 napot meghaladóan tartózkodott Magyarországon, tehát e két évben az angol anyacégtől származó bérjövedelme után Magyarországon keletkezett személyi jövedelemadóval összefüggő bevallási és befizetési kötelezettsége. A külföldi magánszemély számára a kiküldetése során a magyar kft. által bérelt lakás költségei valóban nem esnek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá, azokat a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. § g) pontja]. Mindehhez azonban hozzátenni kívánjuk, hogy a leírtak ellenére aggályosnak tartjuk a külföldi ügyvezetőnek a magyar kft.-vel fennálló vezető tisztségviselői jogviszonyát külföldi kiküldetésként kezelni. A?külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként ugyanis az angol anyacégtől elkülönült, jogi önállósággal bíró magyar társasággal áll közvetlenül választott tisztségviselői jogviszonyban, és e tisztségével összefüggő tevékenységét (munkavégzését) is közvetlenül a magyar társaság nevében és javára folytatja. Tehát, álláspontunk szerint, a külföldi magánszemély nem kiküldetésben, hanem folyamatosan ügyvezetői tisztségben tartózkodik Magyarországon. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként a magyar társaságtól díjazásban nem részesül. Ezzel ellentétben a külföldi anyacégtől érkező, kiküldetés keretében munkát végző személy közvetlenül az őt kiküldő külföldi anyacéggel áll munkajogviszonyban, és a kiküldetése keretében továbbra is a kiküldő anyacég nevében végzi a munkáját, bérjövedelmét is ezért kapja. A kérdésünkre vetítve e két […]