Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. november 10-én (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4904

[…] gyermekük után, mivel újszülött után nyújtották be kérelmüket, és első gyermekről van szó. Másrészt, vannak azok az ügyek, amikor a szülők már részesülnek gyermekük után családi ellátásban, és az egyik szülő időközben biztosítási jogviszonyt létesített valamely külföldi tagállamban. Erről a folyósító szerv vagy az ügyfél írásos bejelentése, vagy – például gyermekszületés esetén – új kérelem benyújtása alapján szerezhet tudomást. A kérelem továbbá beérkezhet az illetékességgel rendelkező hivatalhoz, mely a családtámogatási ellátások esetében, vagy a Budapest Főváros, vagy a Győr-Sopron-Moson Megyei Kormányhivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya. Valamennyi esetben lényeges, hogy a megyei kormányhivatalok családtámogatási osztályai nem illetékesek eljárni az ügyekben abban az esetben, ha azokról bebizonyosodik, hogy európai uniós szállal is rendelkeznek. Amennyiben a megyei szervek vagy a kifizetőhely megállapítja illetékessége hiányát, és az ügyet átteszi a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya részére, az ügyfél egyidejű értesítése mellett mindaddig folyósítja tovább a családi ellátást, ameddig az illetékes osztály hivatalos úton nem kéri át az ügyet magához, és kéri a folyósítás leállítását. Erre azért van szükség, mert a koordinációs rendelet értelmében a család huzamosabb ideig ellátatlan nem lehet. Az eljárás során közös továbbá az, hogy valamely irat beérkezésével veszi kezdetét. Az irat érkezhet az ügyféltől igénybejelentésként, vagy egyéb kérelemként, belföldi más hatóságtól, megyei kormányhivataltól, kifizetőhelytől, kormányablaktól, vagy akár külföldi hatóságtól. Az utóbbi esetben ez lehet az E 401, E 411, E 001 vagy SED formanyomtatvány. A leglényegesebb és elsődleges teendő az alkalmazandó jog meghatározása. Azt, hogy az érintett személyre melyik ország jogszabályai vonatkoznak, a közösségi rendeletek határozzák meg, és nem az érintett döntheti el. A koordinációs rendelet értelmében elsődlegesen annak az országnak a nemzeti jogszabálya alkalmazandó, ahol munkavégzésre irányuló jogviszonnyal (biztosítási jogviszonnyal) rendelkezik valamelyik szülő. Másodsorban a nyugdíjfolyósítás helye szerinti tagállam joga alkalmazandó. Harmadsorban a lakóhely szerinti tagállam joga alkalmazandó. Ha két tagállamban van biztosítási jogviszony, vagy két tagállamban történik nyugdíjfolyósítás, akkor a gyermek életvitelszerű tartózkodási helye határozza meg, hogy melyik ország jogszabálya alapján kell folyósítani a családi ellátást. Az alkalmazandó jog vizsgálata során, amennyiben azt állapítják meg, hogy a magyar jog az alkalmazandó, a beérkezett kérelem alapján a családtámogatási jog szabályai szerint elbírálják a kérelmet, illetve tovább folyósítják az ellátást. Amennyiben az alkalmazandó jog vizsgálata során az kerül megállapításra, hogy nem a magyar jog az alkalmazandó, az ügyet hivatalból átteszik az illetékességgel rendelkező másik tagállam illetékes intézményéhez továbbfolyósítás […]