Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. április 28-án (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4710

[…] helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, és e vállalkozások bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye egyetlen tagállamban található; vagyiii. annak a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye két tagállamban található, amelyek egyike a lakóhely szerinti tagállam; vagyiv. a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább kettőnek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban található.(A koordinációs szabályok gyakorlati alkalmazását a 987/2009/EK rendelet 14-21. cikkei, továbbá a Tbj-tv. R. 27-27/B. §-aiban foglaltak is elősegítik.) Amennyiben a jelzett jogszabályok nyomán eldől, hogy az ügyvezető melyik tagállam társadalombiztosítási rendszere alá tartozik, járulékot kizárólag abban a tagállamban köteles fizetni. Tehát ha a német állampolgárságú ügyvezető a fenti elbírálási ismérvek alapján nem Magyarország, hanem Németország joghatósága alá tartozik, abban az esetben magyarországi ügyvezetői tevékenységéből származó jövedelmei után Magyarországon kizárólag személyi jövedelemadót köteles fizetni, ezen túlmenően nem kell fizetnie járulékot, szociális hozzájárulási adót és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem. Mindemellett a magyarországi járulékfizetés alól csak abban az esetben mentesül a német állampolgárságú ügyvezető, ha a Németországban fennálló biztosítását a német társadalombiztosítási hatóság által kiállított A1 jelű igazolással igazolja. Hozzátesszük, hogy ez nem mentességet, hanem azt jelenti, a magyarországi ügyvezető tevékenységéből származó jövedelem után nem Magyarországon kell a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni. A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a két vagy több tagállamban tevékenységet végző személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák. Ehhez kapcsolódóan a munkáltató kötelezettségeire nézve ad kisegítőleges szabályt a 987/2009/EK rendelet 21. cikke, mely szerint annak a munkáltatónak, amelynek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye nem […]