Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. május 29-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3751

[…] esetében a magánszemély a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék megfizetésére nem kötelezett. A biztosított adószámos magánszemély adóelőlegalap-számításánál figyelembe vett jövedelem után a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Amennyiben az adószámos magánszemély a járulék­alapot képező jövedelme alapján az előzőek szerint nem válik biztosítottá, az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a kifizető ugyancsak az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A biztosított adószámos magánszemélyt a foglalkoztató köteles az adóhatósághoz a T121041 típusú nyomtatványon bejelenteni. Az adószámos magánszemélyt saját maga után járulékbevallási, -nyilvántartási kötelezettség nem terheli, azonban az adóévi adóköteles jövedelméről önadózás keretében köteles az 53-as típusú személyijövedelemadó-bevalláson számot adni. A rendelkezésünkre álló információk alapján nem áll módunkban eldönteni azt a kérdést, hogy az említett egyetemi előadás, illetve fordítás szerzői jogi védelem alá tartozik-e. Csupán azokat a főbb szabályokat, ismérveket vázoljuk fel, amelyek segíthetik olvasónkat a kérdés megítélésében. Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül, hogy a törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Az említett rendelkezés ezek után csak példálódzó felsorolását adja az ilyen műveknek, és a felsorolásban "a nyilvánosan tartott beszéd" is szerepel. Az 1. § (3) bekezdése külön rögzíti, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az 1. § (6) bekezdése tisztázza, hogy valamely ötlet, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdésében rögzíti, hogy "a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta", majd a (2) bekezdésében kimondja: "Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van." Az Szjt. 1. §-ához fűzött indokolás külön kiemeli: "A törvény a magyar és a nemzetközi szerzői jogi felfogásban egyaránt általánosan elfogadott elvet tükröz annak egyértelművé tételével, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelemnek a mű egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs, nem is lehet." A jogalkotó indokolása ezzel rámutat arra a törvény szövegében is tükröződő elvre, hogy a szerzői jogi védelemnek az olyan tevékenység a tárgya, amely a szerző szellemi alkotását testesíti meg. Olyan szellemi alkotást, amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata. E rendelkezésekre és a jogalkotói szövegmagyarázatra tekintettel egy egyetemi előadás megtartása vagy egy fordítás lehet olyan szellemi alkotómunka eredménye, amelynél fogva egyéni, eredeti mű jön létre és kerül kiadásra. Azt azonban, hogy mely elő­adások és fordítások részesülhetnek ilyen védelemben, és azok közül melyek milyen minőségben – önálló művekként, vagy esetleg csak az egységes tananyag át-, illetve feldolgozásaként, illetőleg tartalmában és megfogalmazásában egyéni, eredeti jelleget hordozó fordításokként az idegen nyelvű szöveghez képest –, csak a konkrét körülmények ismeretében előadásonként, illetőleg fordításonként lehet eldönteni. Amennyiben a leírt ismérvek alapján a kérdéses előadások, fordítások szerzői jogi védelem alá tartoznak, alkalmazhatók rájuk a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontjában foglaltak, amelynek értelmében e művek, alkotások hasznosítására kötött felhasználási szerződések alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként fizetett díjazások nem tekinthetők sem nyugdíjjárulék-, sem egészségbiztosításijárulék-alapnak, továbbá nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját sem. Itt kell utalnunk a Tbj-tv. R. 3. §-ára, amely szerint, ha a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a szerzői […]