Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. október 26-án (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3138

[…] Egyetlen kitétel, hogy a szülő csak és kizárólag addig az időpontig részesülhet magasabb összegű iskoláztatási támogatásban, amíg gyermeke középfokú tanulmányait folytatja, és ebben az esetben is csak annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek 20. életévét betöltötte. A tanév minden esetben a tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő esztendő augusztus 31-ig tart. Figyeljünk rá, hogy a tanévet ne keverjük össze a tanulmányok folytatásának időszakával. Amennyiben a gyermek tanulmányait az iskola igazolása alapján június 30-val befejezi, természetesen az ellátást ezt követően nem lehet augusztus 31-ig tovább folyósítani. Ez utóbbi szabályozás kizárólag a már nem tankötelezett gyermekek esetében alkalmazandó. Más a helyzet akkor, ha a 18. életévét betöltött és hasonlóan az előzőekhez magasabb összegű családi pótlékra jogosult gyermek nem tanul tovább. Ilyen esetben saját jogán igényelheti az ellátást, amit ezt követően nevelési ellátásnak fognak nevezni. A különbség, hogy természetesen nemcsak a középfokú tanulmányok idejére jár, hanem mindaddig, míg az ellátásra jogosult, és abban részesülő személy az Orvosszakértői Intézet szakvéleménye alapján legalább 50 százalékos egészségkárosodásban szenved. Az igénylő lehet akár 40 vagy 70 éves. Ebben a szabályozásban is történt azonban egy kisebb változás. A jogszabály 2010. szeptember 1-jét megelőzően megkövetelte, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy csak abban az esetben részesülhetett magasabb összegű ellátásban, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Ezt a joghelyet a változás szintén hatályon kívül helyezte. Ennek az a jelentősége, hogy amennyiben például egy 35 éves személy kérelmet nyújt be magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránt, nem kell igazolnia, hogy majd húsz évvel ezelőtt már részesült hasonló ellátásban. Amennyiben az Orvosszakértői Intézet szakvéleményében kimondja, hogy az igénylő 50 százalékos mértékű egészségkárosodása már 18. életévének betöltését megelőzően fennállt, a kérelmező magasabb összegű családi pótlékban részesülhet, amennyiben a további feltételeknek megfelel. Fentiekből kitűnik, hogy ha valaki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, az nem egyenlő azzal, hogy 20. életévét követően családi pótlékban részesülhet. Azonban ennek az ellenkezője is igaz. Nem biztos az sem, hogy ha egy személy nem súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, akkor kizárólag annak a tanévnek a végéig részesülhet ellátásban, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. A jogszabályváltozás ugyanis egy új fogalommal ismertet meg mindnyájunkat. Ez pedig a sajátos nevelési igényű tanuló. Iskoláztatási támogatás jár a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vagy személyre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek vagy a személy a huszadik életévét betölti. Kivételt képez ez alól az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra ugyan nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló. Ebben az esetben a családi pótlék folyósításának idejét a törvény kitolja egészen annak a tanévnek a végéig, mely tartalma alatt a gyermek a huszonharmadik életévét betöltötte. Kik is a sajátos nevelési igényű tanulók? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még azokat a tanulókat is, akik pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak, például diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar fordulhat elő náluk. Ezen gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében a jogszabály különleges feltételeket határoz meg. Ilyen sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a következők lehetnek. A tanuló külön óvodai, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának […]