Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. október 26-án (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3135

[…] megállapodás lehetséges). Mivel a próbaidő a munkavégzéshez kötődik, egyértelmű, hogy a próbaidő is a munkába álláskor kezdődik. Amennyiben a próbaidő elkezdődött, és a munkavállaló nem tudja teljesíteni munkavégzési kötelezettségét, a próbaidő nem szünetel ez idő alatt. Ez akár arra is vezethet, hogy a próbaidő hátralévő ideje úgy telik el, hogy a munkavállaló egy percet sem dolgozott. A próbaidő meghosszabbításának tilalma ilyen esetben sem teszi lehetővé még közös megegyezéssel sem, hogy a munkavállaló visszatérte után a próbaidőt meghosszabbítsák. Az Mt. 81. §-ának (3) bekezdése értelmében a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. E rendelkezés alapján a próbaidő alatt az általános megszüntetési jogcímek alkalmazása - beleértve a munkáltatói rendes felmondást is – nem kötelező. Következésképpen a felmondási tilalmak sem érvényesülnek, tehát a munkavállaló munkaviszonya a betegség időtartama alatt is megszüntethető. A törvény – ellentétben a munkáltatói rendes vagy a rendkívüli felmondással – nem ír elő indokolási kötelezettséget az ilyen jogcímen történő megszüntetés esetére. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a munkaviszonynak a próbaidő alatt a munkáltató által egyoldalúan, azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony megszüntetése indokainak hiányára. Ha azonban a munkáltató mégis indokolja a megszüntetésről szóló jognyilatkozatát, akkor ezzel szemben ugyanazok a követelmények, mint a rendes felmondás indokaival szemben: valósnak és okszerűnek kell lennie. Ilyenkor a bírósági gyakorlat is megváltozik, ekkor már helye lehet a munkavállaló részéről ellenbizonyításnak. Tehát bebizonyíthatja, hogy a hivatkozott ok nem vagy nem úgy állt fenn, ahogyan azt a munkáltató megjelölte, vagy pedig nem állt ok-okozati összefüggésben a jogviszonya megszüntetésével. Ebben az esetben a bíróság szinte a rendes felmondás mint megszüntetési jogcím alkalmazását kéri számon a munkáltatón. Ezért a munkáltatónak ügyelnie kell a próbaidő alatti megszüntetéskor, hogy a megszüntetést semmilyen indokkal ne támassza alá azonkívül, hogy a próbaidő fennállására hivatkozik. (Meg kell jegyezni, hogy a munkavállaló általi egyoldalú megszüntetés esetén más a helyzet. Számára a törvény rendes felmondása esetére sem ír elő indokolási kötelezettséget, így a bírói gyakorlat szerint a bíróság a megszüntetés munkavállaló által felhozott indokait nem vizsgálja.) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti, de csakis az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozattal. Az Mt. ugyanis a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalását is kötelezővé teszi mindkét fél számára. A gyakorlatban számos esetben lehet találkozni azzal, hogy a munkáltató úgy gondolja, elegendő a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásoknak az átadása a munkavállalónak. Ez azonban önmagában nem pótolja a megszüntetésre vonatkozó jognyilatkozatot. A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés esetén is alkalmazásra kerülhetnek az Mt. általános rendelkezései, mint például a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, a joggal való visszaélés tilalma. A munkavállaló indokolás hiányában is megtámadhatja a megszüntetést ezen a címen azzal, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás bizonyítása ilyenkor őt terheli. Mivel a megszüntetéssel szemben a munkavállaló jogorvoslatot kérhet, elegendő ugyan a próbaidő kikötésének tényére hivatkozni a megszüntetést tartalmazó írásbeli munkáltatói nyilatkozatban, de a jogorvoslat lehetőségéről és annak határidejéről tájékoztatni kell a munkavállalót. Az Mt. 202. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A bírói gyakorlat szerint amennyiben a munkáltató az intézkedésében a munkavállalót nem tájékoztatja a jogorvoslat jogszabály szerinti lehetőségéről, úgy az általános munkajogi elévülési időn belül terjeszthet elő keresetet a munkavállaló a […]