Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. augusztus 30-án (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3073

[…] ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék. Nem lehet behajtani az átmeneti segélyből - ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is –, a rendszeres szociális segélyből, a rendelkezésre állási támogatásból, az időskorúak járadékából, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, az ápolási díjból. Az anyasági segélyből, a rokkantsági járadékból és a vakok személyi járadékából szintén nincs helye levonásnak. A megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel megillető juttatás, a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj, az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés szintén nem lehet végrehajtás tárgya. Ezt követően már csak azt kell megvizsgálnunk, hogy melyek azok a jogalap nélküli ellátások, amely esetekben a családtámogatási ellátásokból levonásnak van helye. Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Ezenfelül még az is köteles az ellátást visszafizetni, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, és erre a felvételtől számított 22 munkanapon belül határozattal kötelezték. A meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást kizárólag attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Tisztáznunk kell azt, hogy a jogalap nélküli ellátás mikor felróható az igénylőnek. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Továbbá az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal intézkedik az ellátást folyósító szerv. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Mint már korábban említettük a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, a jogalap nélkül […]