Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. március 9-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2885

[…] foglalkoztatót terheli, és ez nem változik meg az adóelőleg levonásának elmaradása esetén sem. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet kell tekinteni. A 2. alpont előírása értelmében ilyen jövedelem – tehát adóelőleg-alap – hiányában járulékalapot képező jövedelemnek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén a szerződésben meghatározott díj minősül. Mit is jelent mindez? Abban az esetben, ha a kifizető az adószámos magánszemély által számlázott összegből – a magánszemély nyilatkozata alapján – levonja az adóelőleget, járulékalapként az adóelőleg alapjaként figyelembe vett – tehát a bevételnek az elismert költséggel csökkentett – része szolgál. Például a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a számlázott bevétel 90 százaléka után keletkezik a járulékfizetési kötelezettség, feltéve hogy ennek alapulvételével a biztosítási kötelezettség megállapítható. Másként fogalmazva, ha a magánszemély részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét (2010-ben 22 050 forint/hó, 735 forint/nap). Amennyiben ezt az összeghatárt elérő jövedelemről és ennek következtében biztosítási jogviszonyról van szó, a foglalkoztató köteles utána a 26 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni, míg a magánszemélytől a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8 százalékos tagdíjat), továbbá a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles levonni, és az adóhatóságnak bevallani, befizetni [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja, 19. § (1)–(3) bekezdései, 20. § (1) bekezdése, 24. § (1) bekezdése]. A járulékfizetési kötelezettségre nézve az egyidejűleg fennálló heti 20 órás közalkalmazotti jogviszonynak nincs kihatása. Abban az esetben, ha a kifizető az adószámos magánszemély által számlázott összegből nem vonja le az adóelőleget (mert arról a magánszemély nem tesz felé nyilatkozatot), az előzőekben részletezett járulékok a szerződés szerinti (számlázott) díj teljes összege után terhelik mindkét felet, melyet ugyancsak a foglalkoztatónak kell levonnia, bevallania és megfizetnie. Mi ebből a tanulság? A kifizető/foglalkoztató nem mentesül (és […]