Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. október 13-án (160. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2743

[…] fennmaradó ötven százalék a házastársánál vagy élettársánál minősül bevételnek. Az Szja-tv.-t megvizsgálva láthatjuk, hogy az említett jövedelmet az egyéb jövedelmek között említi a jogszabály a következőképpen: családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem a Cst. szerint a jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék. Tehát az idézett joghely, de a többi családtámogatási vagy más jogszabály sem teszi függővé az adóbevallásban történő szerepeltetését a családi pótlék meghatározott részének attól, hogy az adózó részesülhetne az adott gyermekek után családi pótlékban vagy sem. Egyszerűen csak a közös háztartás vezetését és az élettársi kapcsolat meglétét említi a jogalkotó, mint alapvető feltételt. Tehát sajnálatos módon az élettárs ugyanúgy köteles egyéb jövedelemként feltüntetni a családi pótlékból származó bevétel 50 százalékát, mintha saját és nem csak az élettárs gyermekeiről lenne szó. A jogszabály egyébként engedményeket is tartalmaz. Ezeket azért soroljuk itt fel, mert a levélíró erről ugyan nem tesz említést, de ettől függetlenül nem zárható ki, hogy lehetősége nyílik ezek közül valamelyiket igénybe venni. Ezek olyan esetek, amikor feltételezhető, hogy hátrányos helyzetben élő emberek részesülnek, vagy hátrányos helyzetű emberek után részesülnek ellátásban, és amelyeket kivételként kezel a törvény, vagyis továbbra sem kell – az eddig megszokott rendszer szerint – az adóbevallásnál a családi pótlék összegét feltüntetni, ilyenkor a kifizetés nem minősül – az adózás szempontjából – egyéb jövedelemnek sem. Ilyen esetek a következők: – 18 év felett tartósan beteg saját jogán családi pótlékban részesülő, – akik tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után részesülnek családi pótlékban, – akik gyámként, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként részesülnek családi pótlékban, – közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, akinek mindkét szülője elhunyt, – közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, – közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, – közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, – közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, aki a szülői házat gyámhatósági engedéllyel nagykorúsága előtt elhagyta, – közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, aki szülővel, örökbe fogadó szülővel nem él egy háztartásban, – a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, eseti gondnok, a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi […]