Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. szeptember 29-én (159. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2727

[…] ismertetett esetekre megállapíthat egyéves, illetve 52 heti munkaidőkeretet. A kérdésbeli munkáltatónál a munkaidőkeret alkalmazását a munkavégzés szezonális jellege teszi indokolttá és szükségessé. Az Mt. fogalommeghatározása szerint idénymunka az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához, vagy időpontjához kötődik. Mivel azonban a Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződés éves, illetve 52 heti keretet nem határoz meg, hanem a munkahelyi kollektív szerződésre bízza a szabályozást, ezért ennek alkalmazására csak ott van lehetőség, ahol lehetőség van egyáltalán munkahelyi kollektív szerződés megkötésére. Az éves, illetve 52 heti keret alkalmazhatóságának azért van jelentősége, mert akkor egy naptári éven belül is lehetne optimális a rendelkezésre álló munkaidő kihasználása, igazodva a munkavégzés szezonális jellegéhez. Nincs ugyan kifejezett tiltás a munkaidőkeret következő évre történő átnyúlására vonatkozóan, azonban alkalmazása akadályozhatja más, a munkavállalókra nézve fontos garanciális szabály érvényesülését. Az Mt. rendelkezései szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a készenlét alatt elrendelt, illetve ügyelet alatti munkavégzések mellett rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidőkereten felüli munkavégzés is. A munkaidőkereten felüli munkavégzés mint rendkívüli munkaidő mértékének megállapítása csak a keret lejártával lehetséges. Az Mt. a rendkívüli munkavégzés elrendelésének éves felső korlátját naptári évre vonatkozóan határozza meg. E szerint a munkavállaló számára naptári évenként kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendelhető el. (Ezeken túlmenően a törvényi feltételek fennállása esetén a munkáltató a munkavállalóval megállapodhat a munkáltató által meghatározható kétszáz […]