Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei
Kérdés
Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. április 7-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2545
[…] az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. A megbízási szerződésnél tehát az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek. Ha az így megállapított jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani, és a szakértőt foglalkoztató megbízónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, míg a szakértőtől a 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, továbbá a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot le kell vonnia. A 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot ez esetben nem kell levonni, mivel a biztosított személy saját jogú nyugdíjas. A kifizetőnek a járulékok levonásán, bevallásán és megfizetésén túl tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, melynek összege havi 1950 forint, naptári napokra 65 forint. Természetesen, ha a munkát végző magánszemély egyidejűleg olyan más jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, ahol megfizetik utána a tételes egészségügyi […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. április 7-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2545
[…] az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. A megbízási szerződésnél tehát az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek. Ha az így megállapított jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani, és a szakértőt foglalkoztató megbízónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, míg a szakértőtől a 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, továbbá a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot le kell vonnia. A 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot ez esetben nem kell levonni, mivel a biztosított személy saját jogú nyugdíjas. A kifizetőnek a járulékok levonásán, bevallásán és megfizetésén túl tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, melynek összege havi 1950 forint, naptári napokra 65 forint. Természetesen, ha a munkát végző magánszemély egyidejűleg olyan más jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, ahol megfizetik utána a tételes egészségügyi […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
