Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 11-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2124

[…] díjának 80 százaléka jár. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a betegszabadság időarányos részére tarthat igényt a munkavállaló. Ha a munkavállaló az adott évben már más munkáltatónál munkaviszonyban állt, a betegszabadság akkor sem lehet több, mint a naptári évre még igénybe nem vett része. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, attól függetlenül, hogy a munkanap hétköznapra vagy szombatra, illetve vasárnapra esik. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, és emiatt mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ezt a napot vagy napokat a betegszabadság kiadásánál munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a heti 5 munkanapos munkaidő-beosztás során alkalmazandó szabályok szerint kell a betegszabadságot kiadni, vagyis a hét minden munkanapja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ha a munkavállaló a betegszabadságot vagy annak egy részét a tárgyévben nem vette igénybe, azt a következő érvre nem viheti át. A betegszabadság a munkavállalót évenként megillető szabadság, ezért a betegszabadság mértékének megállapításánál is figyelembe kell venni a munkaviszony szünetelésének az Mt. 130. § (2) bekezdésében felsorolt eseteit. Ha a betegszabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Az Mt. 130. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamán belül a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára jár rendes szabadság. E rendelkezésből következően a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság rendes szabadságra, illetve az Mt. 137. § (8) bekezdésére figyelemmel a betegszabadságra nem jogosító időtartam. Az Eb-tv. 43. § (1), (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Az Eb-tv. 44. § a), f) pontjában foglalt rendelkezések értelmében keresőképtelen, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni; aki fekvőbeteg-gyógyintézeti […]