Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. november 27-én (117. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2008

[…] lehet akár 12 óra is (készenléti jellegű munkakör esetén 24 óra) úgy, hogy a napi 4 órás rendes munkaidő a keret átlagában érvényesül. (A beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál kevesebb csak a felek megállapodása alapján, részmunkaidő esetén lehetséges.) A jogszabály előírása alapján a munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását 7 nappal korábban legalább egy hétre írásban (lehet a helyben szokásos módon) köteles közölni, ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 2006. január 1-jétől a beosztás szerinti munkaidő kezdő és befejező időpontját is nyilván kell tartani. A beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó munkavégzés (rendkívüli munka) ideje ehhez képest állapítható meg. Munkaidőkeret alkalmazása esetén az aktuális beosztás szerinti napi munkaidőn felüli munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, ami egyben munkaidőkereten felüli munkavégzésként is megjelenik, ha a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkavállalóval történt megállapodás alapján nem biztosít helyette azonos mértékű szabadidőt. Munkaidőkeret alkalmazása esetén ugyanis a szabadidőt a keret végéig kell biztosítani. Amennyiben a munkáltató a keret végéig azonos mértékű szabadidőt biztosít, értelemszerűen a kereten felül nem jelenik meg többletmunkaidő annak ellenére, hogy a keret időszakában volt napi munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn felüli munkavégzés. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén is 50 százalék pótlék illeti meg a munkavállalót a rendes munkabérén kívül. A munkáltatók munkaidőkeret alkalmazása esetén gyakran esnek abba a hibába, hogy csak azt figyelik, volt-e kereten felüli munkavégzés, és amennyiben volt napi beosztás szerinti munkaidőn felüli munkavégzés, […]