Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. szeptember 18-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1924

[…] rendkívüli munkára. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés elrendelése (kivéve a fent ismertetett kizárt eseteket), ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem kötelező írásban, azonban ha a munkavállaló kéri, vagy kollektív szerződés így rendelkezik, a munkáltató írásban köteles elrendelni. Vannak továbbá a rendkívüli munkavégzés elrendelésének időbeli korlátai is. Egyik ilyen időbeli korlát a napi, illetve heti munkaidő törvény szerinti maximális mértéke. Főszabály szerint a napi munkaidő a 12 órát, a heti munkaidő a 48 órát a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg. Készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a napi munkaidő a 24 órát, a heti munkaidő a 72 órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti munkaidő a keret átlagában értendő. Van a rendkívüli munkavégzés elrendelésének éves időkorlátja is. Az Mt. szerint főszabályként összesen évi 200 órában rendelhető el rendkívüli munkavégzés. Kollektív szerződésben 300 órára emelhető ez a korlát. Fontos tudni továbbá, hogy a rendkívüli munkavégzés fejében a munkavállalót – a munkabérén felül – ellenérték (pótlék) illeti meg (Mt. 147. §). A pótlék mértéke 50 százalék, ha a rendkívüli munkavégzésre a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőt meghaladó munkaidőben, vagy a munkaidőkereten felül kerül sor. Ezen pótlék helyett a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkavállalóval történő megállapodás alapján másik szabadidőt biztosíthat. Amennyiben a rendkívüli munkavégzésre pihenőnapon kerül sor, a pótlék mértéke 100 százalék, melynek mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A szabadidőt, illetve másik pihenőnapot (pihenőidőt) – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a rendkívüli munkavégzés elrendelését követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret végéig kell kiadni a szabadidőt, pihenőnapot (pihenőidőt). A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Sem a munkavállalók, sem a munkáltatók nagy része előtt nem ismert, hogy az ún. csúsztatás nem szabályszerű, mivel a másik szabadidővel, pihenőnappal (pihenőidővel) csak a pótlékot, illetve pihenőnapi munkavégzés "csúsztatása" esetén […]