Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. július 7-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2654

[…] százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Az Mt. 124. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 126-128. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. Kollektív szerződés rendelkezése, vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 200, kollektív szerződési rendelkezés alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés éves teljes mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés tartalma nem mérhető. Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a) nő terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke 1 éves koráig, valamint c) a munkavállaló, ha a foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat között kerül sor. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától 4 éves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés - meghatározott kivétellel -, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. Az Mt. 147. § (1) bekezdés értelmében rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerinti ellenérték illeti meg. Az Mt. 147. § (2) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt […]