Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya
Kérdés
Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. január 16-án (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1652
[…] tehát érvényesíteni a megbízott személyek utazási, szállás- és egyéb felmerült költségeinek elszámolásával kapcsolatosan is. Az Szja-tv. alkalmazásában költségnek szintén csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt. Egyébként az izraeli állampolgárságú ügyvezetők a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-izraeli egyezmény (1993. évi LXIII. tv.) szabályai szerint adóztathatók Magyarországon. Hivatali, üzleti utazásnak a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével – minősül. Külföldi kiküldetésnek a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás minősül. Az Szja-tv. 7. § (1) g) pontja szerint "adómentes" az utazásra, a szállás díjának fedezetére adott összeg is. Ennek feltétele azonban az, hogy a kiküldő cég nevére szóló számlák, bizonylatok alapján térítsék meg a megbízottaknál felmerült kiadásokat. Nincs tehát annak akadálya, hogy a kft. a költségei között érvényesítse azokat a kiadásokat, amelyek a megbízottak részéről kft. ügyviteléhez, működéséhez kapcsolódóan pl. az utazások során merülnek fel, akár helyi, akár helyközi közlekedés során, függetlenül attól, hogy az utazáshoz tömegközlekedési eszközt vesznek igénybe, avagy gépjárművet. Ugyanígy elszámolható az üzleti utazással kapcsolatos repülőjegy, szálloda költsége is. A megbízottak étkezési költségének megtérítése nem adómentes, hanem egyéb jövedelemként adóköteles juttatásnak minősülhet. Ha az üzleti utazásnak bizonyíthatóan nem üzleti része is van, akkor emiatt az egész utazást nem kell látszólagosan üzleti célúnak minősíteni, azaz a felmerült költségek megoszthatók. Az üzleti rész a vállalkozás érdekében felmerült költségnek és a magáncélú rész pedig természetbeni juttatásnak minősül. A költségek elszámolása során tehát figyelemmel kell lenni a más adótörvényekben meghatározott költségelszámolási tilalmakra és korlátozásokra, elsősorban a személyi jövedelemadó szabályaira, mert előfordulhat, hogy a társaság ugyan érvényesítheti a költségei között az adott kiadást, de az az Szja-tv. szerint adóköteles természetbeni juttatásként vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként személyijövedelemadó- és járulékterhet visel. Így pl. érvényesíthető […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. január 16-án (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1652
[…] tehát érvényesíteni a megbízott személyek utazási, szállás- és egyéb felmerült költségeinek elszámolásával kapcsolatosan is. Az Szja-tv. alkalmazásában költségnek szintén csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt. Egyébként az izraeli állampolgárságú ügyvezetők a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-izraeli egyezmény (1993. évi LXIII. tv.) szabályai szerint adóztathatók Magyarországon. Hivatali, üzleti utazásnak a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével – minősül. Külföldi kiküldetésnek a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás minősül. Az Szja-tv. 7. § (1) g) pontja szerint "adómentes" az utazásra, a szállás díjának fedezetére adott összeg is. Ennek feltétele azonban az, hogy a kiküldő cég nevére szóló számlák, bizonylatok alapján térítsék meg a megbízottaknál felmerült kiadásokat. Nincs tehát annak akadálya, hogy a kft. a költségei között érvényesítse azokat a kiadásokat, amelyek a megbízottak részéről kft. ügyviteléhez, működéséhez kapcsolódóan pl. az utazások során merülnek fel, akár helyi, akár helyközi közlekedés során, függetlenül attól, hogy az utazáshoz tömegközlekedési eszközt vesznek igénybe, avagy gépjárművet. Ugyanígy elszámolható az üzleti utazással kapcsolatos repülőjegy, szálloda költsége is. A megbízottak étkezési költségének megtérítése nem adómentes, hanem egyéb jövedelemként adóköteles juttatásnak minősülhet. Ha az üzleti utazásnak bizonyíthatóan nem üzleti része is van, akkor emiatt az egész utazást nem kell látszólagosan üzleti célúnak minősíteni, azaz a felmerült költségek megoszthatók. Az üzleti rész a vállalkozás érdekében felmerült költségnek és a magáncélú rész pedig természetbeni juttatásnak minősül. A költségek elszámolása során tehát figyelemmel kell lenni a más adótörvényekben meghatározott költségelszámolási tilalmakra és korlátozásokra, elsősorban a személyi jövedelemadó szabályaira, mert előfordulhat, hogy a társaság ugyan érvényesítheti a költségei között az adott kiadást, de az az Szja-tv. szerint adóköteles természetbeni juttatásként vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként személyijövedelemadó- és járulékterhet visel. Így pl. érvényesíthető […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
