Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje
Kérdés
Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. november 14-én (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1609
[…] időtartama stb.]. Ezeket az időtartamokat hozzá kell adni a ledolgozott munkaórák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztathatja le a munkavállalóval az Mt.-ben meghatározott okból távol töltött időt. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell állapítani, és arról a munkavállalót írásban vagy a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A heti pihenőnapra vonatkozó előírásokat az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. A pihenőnap a naptári nap 0.00 órától 24.00 óráig tartó időszak, vagy három és négy műszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését megelőző 24 óra [Mt. 117. § (1) bekezdés i) pont]. Az Mt. a heti öt munkanapos munkarendet tekinti általánosnak, és előírja, hogy a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az általános munkarend alkalmazása esetén a heti két pihenőnap rendszerint egymást követően és egybefüggően kerül kiadásra, vagyis általában a pihenőnap szombatra és vasárnapra esik. Nincs azonban annak jogi akadálya, hogy – munkaidőkeret alkalmazása esetén – a heti pihenőnapok helyett 48 óra tartamú egybefüggő pihenőidő kerüljön kiadásra. A 48 óra pihenőidőbe azonban a vasárnapnak - teljes naptári napként – bele kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapokhoz való jog korlátozott, a rendeltetése folytán a heti pihenőnapokon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. A felsorolt esetekben a munkavállalónak – a heti két pihenőnap (vasárnap) helyett – hetenként 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. Havonta azonban legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy az vasárnapra essen. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkáltatónak hetenként legalább 40 óra megszakítás nélküli pihenőidő adható. A 40 órás pihenőidőbe azonban egy teljes naptári napnak és legalább havonta egy alkalommal vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállaló a heti 40 órás pihenőidő alkalmazása esetén sem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a többi munkavállalóhoz képest, ezért a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőben kell részesülnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap részben vagy egészben összevontan is kiadható a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján kéthetente; a kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta; idénymunka esetén a felek megállapodása esetén legfeljebb kéthavonta; a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá idénymunkát végző munkavállalók esetében kizárólag kollektív szerződés alapján legfeljebb hathavonta. A pihenőnapok összevonása esetén az összevonás időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát, és hat nap munkavégzést követően a munkavállalónak általában egy pihenőnap kiadása kötelező. Nincs törvényi lehetőség a pihenőnap összevonására, ha a munkavállaló foglalkoztatása jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között történik. A heti pihenőnapokat csak hozzájárulásával lehet összevontan kiadni, a nő számára a terhessége megállapításától a gyermek egyéves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő férfi számára a gyermek egyéves koráig. A hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kötelező kiadására vonatkozó Mt. rendelkezés alkalmazása alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve a munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés tehet kivételt. A pihenőnapokat az alkalmazott munkaidőkereten belül kell kiadni, tehát a munkaidőkeret meghatározásakor […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*