Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. május 2-án (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1407

[…] elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A szabályozás szerint amellett, hogy a számviteli elszámolásokban bérköltségként kell kimutatni – könyvvezetési módtól függetlenül – a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett összegeket is, az Szhj-tv. irányadó rendelkezésének alapulvételével annak összege csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál képezi a szakképzési hozzájárulás alapját. A számviteli bérköltség fogalom elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez (KSH Budapest 1998) című kiadványában foglalt szabályoknak, amelynek összetevői a következők: – alapbér, illetve törzsbér, amely a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti-, havi-, éves bére), amely alapbér megállapítható teljesítménybérezés keretében is. A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része, így lehet azonos, több vagy kevesebb is, mint az alapbér; – bérpótlék, amely a munkavállaló személyi alapbérénél vagy teljesítménybérénél figyelembe nem vett, a munkavégzés különleges feltételeit, körülményeit, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér. (Például: műszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék, ügyeleti díj, gépjármű-vezetési pótlék stb.) Nem tartoznak a bérpótlékok körébe egyes pótlékként nevesített, de nem a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek (például családi pótlék, különélési pótlék stb.); – kiegészítő fizetés, amely a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján járó díjazás, jellemzően távolléti díj. Például fizetett szabadság, tanulmányi szabadság, fizetett munkaszüneti napok, tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállaló fizetett munkabére, kötelező orvosi vizsgálat időtartamára fizetett díjazás stb.; – prémium, amely az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; – jutalom, amely az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg; – a 13. és további havi fizetés, amely a jogszabályban, illetve a munkaszerződés által kötelezően előírt díjazás. A statisztikai elszámolások szerint megkülönböztethetők az állományba tartozó munkavállalók, valamint az állományba nem tartozók. Az állományba nem tartozó munkavállalók kereseteként jelennek meg – így a szakképzési hozzájárulás alapját képezik – jellemzően a következők: – a felmondási időből a munkavégzés alól történő felmentés időtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér, – a tartósan távol lévők részére történt utólagos kifizetések (például szülési szabadságon lévő; egy hónapnál régebben beteg részére […]