Utólag kifizetett juttatás
Kérdés
Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. február 7-én (75. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1321
[…] követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, és 29 százalék tb-járulékot kell fizetni. A Tbj-tv. R. 4/A § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Ennek megfelelően a nyugdíjjárulék-alap felső határát úgy kell megállapítani, mintha a kifizetése 2004 októberében történt volna. Végül az említett jogszabályi hely (2) bekezdése szerint az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. február 7-én (75. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1321
[…] követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, és 29 százalék tb-járulékot kell fizetni. A Tbj-tv. R. 4/A § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Ennek megfelelően a nyugdíjjárulék-alap felső határát úgy kell megállapítani, mintha a kifizetése 2004 októberében történt volna. Végül az említett jogszabályi hely (2) bekezdése szerint az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
