Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. január 10-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1282

[…] jogosultság előfeltételévé a teljes évnek a munkaviszonyban, illetve munkában töltését. Ehhez képest a pótszabadságra való jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy például gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza. A pótszabadság arányosítására abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetve egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A kérdéses esetben nincsen adat a szülési szabadság kiadásának, illetve igénybevételének (a munkaviszony szünetelésének) kezdő időpontjára. A kérdéses esetben érintett munkavállalót 2002. évben életkorára figyelemmel 21 munkanap alapszabadság, valamint két gyermeke után 4 munkanap pótszabadság, összesen 25 munkanap rendes szabadság illette meg. Az érintett munkavállalót a 24 hét szülési szabadság időtartamára 12 munkanap rendes szabadság, a 12 hónap fizetés nélküli szabadság időtartamára 25 munkanap rendes szabadság illette meg. Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a munkavállaló részére szabadságot az akadály megszüntetésétől számított 30 napon belül ki kell adni, ha az esedékesség éve eltelt. Az Mt. 136. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében szabadságot pénzben megváltani kizárólag munkaviszony megszűnésekor, sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behíváskor lehet. Az Mt. 138. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül. A Cst. 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. A Cst. 21. § (1), (2) bekezdésében foglalt – 2005. január 1-jétől hatályos – rendelkezések értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülő – keresőtevékenységet a gyermek 1 éves koráig nem folytathat, a gyermek 1 éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt az Mt. rendelkezései szerint a felek megállapodás alapján rendes munkaidőben, kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidőnek együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személynek gyermeke 1 éves korát követően lehetősége van meghatározott feltételek mellett keresőtevékenység (munkaviszony, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony stb.) folytatására. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló a másik munkáltatónál létesít másik munkaviszonyt, e körülmény az eredeti munkáltatójánál fennálló, részére biztosított fizetés nélküli szabadság tényét nem érinti. Abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló foglalkoztatására az eredeti munkáltatónál kerül sor, e körülmény a részére biztosított fizetés nélküli szabadságot érintheti. Annak érdekében, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló részére kiadott fizetés nélküli szabadság ne kerüljön megszüntetésre, a munkáltatók több esetben a fizetés […]