Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. április 6-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 596

[…] nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, és a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkezik, köteles havonta, az előzőekben meghatározott minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni. Megemlítjük, hogy az örmény állampolgárságú személy bármely munkavégzésre irányuló jogviszonya (munka-, tagsági, megbízási jogviszony stb.) esetén biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a magyar állampolgárokra is irányadó általános szabályok szerint kell megállapítani. A jelenleg hatályos előírások szerint az örmény állampolgárságú és külföldinek minősülő kft.-tagokra (mivel ők letelepedési engedéllyel nem rendelkeznek) a Tbj-tv. 13. §-ába foglalt rendelkezések vonatkoznak. A Tbj-tv. 11. § c) pontja értelmében ugyanis a biztosítás nem terjed ki – egyebek mellett – a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a 13. § hatálya alá nem tartozó természetes személy tagjára, aki külföldinek minősül. A 13. § szerint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre a Tbj-tv. rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy Magyarország és a FÁK-tagállamok – idetartozik Örményország is – között szociálpolitikai egyezmény van érvényben, az örmény állampolgárságú kft.-tagok társadalombiztosítási kötelezettségeit az egyezmény szabályaival összhangban kell elbírálni. Az egyezmény azonos elbánásról szóló rendelkezése (2. cikk) alapján – ha az egyezmény másként nem rendelkezik – a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni a Magyarországon tartózkodó FÁK-tagállamok (köztük Örményország) állampolgárait. Az egyezmény tárgyi hatálya az összes társadalombiztosítási ellátásra, személyi hatálya azonban csak a munkaviszonyban állókra terjed ki. Ebből eredően a kérdésben szereplő két örmény személyre a kft.-ben lévő tagsági viszonyuk alapján a magyar társadalombiztosítás nem terjed ki, így utánuk a járulékfizetési kötelezettség sem merülhet fel. A tételes egészségügyi hozzájárulás szempontjából nincs, és nem volt jelentősége az érintett személy(ek) állampolgárságának, ennek megfizetését a kifizető tevékenységében tagi jogviszony keretében történő közreműködés alapozza meg. Emiatt személyes közreműködésük esetén a tételes egészségügyi hozzájárulást a társaságnak meg kell utánuk fizetnie. Az európai uniós csatlakozásunk időpontjától hatályos Tbj-tv. 4. § j) pontja szerint külföldi illetőségűnek az a természetes személy minősül, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkezik. A lakóhely fogalmát ugyanezen jogszabályhely u) pontja határozza meg, mely szerint az a hely, ahol a természetes személy tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik, azaz életvitelszerűen ott tartózkodik. Ha a természetes személynek több helyen (több állam területén) is van lakóhelye, a létérdeke központját kell lakóhelynek tekinteni. A létérdek központja azt a helyet jelenti, amelyhez a személyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolat fűzi. Ha az előzőek szerint nem lehet a lakóhelyet megállapítani, akkor az állampolgárságot kell figyelembe venni. Mindez azt jelenti, […]