"Sikerdíj" közterhei
Kérdés
Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. március 11-én (10. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 150
[…] az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt." Az idézett szabály egyértelmű eligazítása szerint tehát a biztosítási kötelezettség elbírálásához jelen esetben 5 év múlva a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig eltelt időszak – 5 év szökőévekre is figyelemmel megállapított – naptári napjainak számával a "sikerdíj" megfelelő költséghányaddal (költségnyilatkozat alapján max. 50 százalékkal, annak hiányában 10 százalékkal) csökkentett összegét el kell osztani. Az egy napra jutó díj nagyságától függően azokon a napokon kell a biztosítási kötelezettséget megállapítani, amelyeken a díj összege eléri az adott napot magában foglaló hónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 30 százalékának harmincadrészét. A biztosítás fennállása esetén a társadalombiztosítási járulékot a kifizetés időpontjában hatályos szabályok szerinti mértékkel kell megfizetni. Ugyancsak a biztosítási kötelezettség megállapítása esetén kell a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével megállapítani. Ez az összeg fog a majdani nyugdíj alapjába beszámítani. A díjazás után az egészségbiztosítási járulékot szintén csak biztosítotti státus esetén – de felső határ nélkül – meg kell fizetni, feltéve hogy a díjazásban részesülő személy nem nyugdíjas, illetve egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban nem áll. A fentieknek megfelelően elbírált biztosítási kötelezettség fennállása esetén annak időtartama a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beleszámít. Az előzőekből következik, hogy a biztosításban töltött (szolgálati) idő bejelentésére is csak utólag, a díj kifizetését követően kerülhet sor. A sikerdíjból az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint a kifizetőnek személyijövedelemadó-előleget kell levonnia. Mind a járulékok, mind az adóelőleg esedékességének időpontja a díjazás kifizetésének időpontjához igazodik. Ettől némiképpen eltér az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetése. Amennyiben a magánszemély szerződésben kialkudott jövedelme havi, naptári napi szinten eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér havi összegének 30 százalékát, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. március 11-én (10. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 150
[…] az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt." Az idézett szabály egyértelmű eligazítása szerint tehát a biztosítási kötelezettség elbírálásához jelen esetben 5 év múlva a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig eltelt időszak – 5 év szökőévekre is figyelemmel megállapított – naptári napjainak számával a "sikerdíj" megfelelő költséghányaddal (költségnyilatkozat alapján max. 50 százalékkal, annak hiányában 10 százalékkal) csökkentett összegét el kell osztani. Az egy napra jutó díj nagyságától függően azokon a napokon kell a biztosítási kötelezettséget megállapítani, amelyeken a díj összege eléri az adott napot magában foglaló hónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 30 százalékának harmincadrészét. A biztosítás fennállása esetén a társadalombiztosítási járulékot a kifizetés időpontjában hatályos szabályok szerinti mértékkel kell megfizetni. Ugyancsak a biztosítási kötelezettség megállapítása esetén kell a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével megállapítani. Ez az összeg fog a majdani nyugdíj alapjába beszámítani. A díjazás után az egészségbiztosítási járulékot szintén csak biztosítotti státus esetén – de felső határ nélkül – meg kell fizetni, feltéve hogy a díjazásban részesülő személy nem nyugdíjas, illetve egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban nem áll. A fentieknek megfelelően elbírált biztosítási kötelezettség fennállása esetén annak időtartama a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beleszámít. Az előzőekből következik, hogy a biztosításban töltött (szolgálati) idő bejelentésére is csak utólag, a díj kifizetését követően kerülhet sor. A sikerdíjból az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint a kifizetőnek személyijövedelemadó-előleget kell levonnia. Mind a járulékok, mind az adóelőleg esedékességének időpontja a díjazás kifizetésének időpontjához igazodik. Ettől némiképpen eltér az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetése. Amennyiben a magánszemély szerződésben kialkudott jövedelme havi, naptári napi szinten eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér havi összegének 30 százalékát, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
