Megbízási szerződéssel végezhető tevékenységek
Kérdés
Melyek azok a tevékenységek, amelyekre megbízási szerződés köthető? Köthető-e ilyen szerződés vizsgáztatásra (ahol konkrétan meghatározott az időpont, hely stb.), vagy autósiskola vezetőjének az iskolavezetési teendők ellátására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 16-án (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1951
[…] végeznie, amelyről vélhetően a jelen esetben nincs szó, ez pedig a megbízási szerződés létjogosultságát támasztja alá. Olvasónk az iskolavezetési teendők tartalmáról, elvégzésük módjáról, időtartamáról, rendszerességéről sajnos nem közölt információkat, ezért nem áll módunkban a kérdés erre irányuló részét konkrétan megválaszolni. Csupán a fő szempontokat tudjuk felvázolni, melyek mentén eldönthető az autósiskola vezetőjével kötendő szerződés típusa. A munkaviszonyra koncentrálunk, mivel ha sikerül kizárni annak keletkezését, akkor már nem sok kétség lehet afelől, hogy megbízási jogviszony jött létre. A munkaviszonyt négy fő tartalmi ismérv jellemzi, melyek megléte esetén már egyértelműen munkaviszonyról beszélünk. Ezek: 1. A munkakör, amely nem egy jól elhatárolható konkrét feladatot jelöl meg, hanem a munka fajtáját. 2. A munkabér, amelyet törvényi keretek között kell megállapítani, pl. minimálbér, vagy a túlmunka díjazása, rendszeres, nincs kockázati része, mivel akkor is jár, ha a munka eredménye elmarad, pl. megsemmisül, eladhatatlanná válik. 3. Az utasítási jog és az alá-fölé rendeltség, mivel nincsenek előre meghatározott feladatok, ezért azokat időről időre konkretizálni kell, azaz a munkavállalót utasítani kell, ennek keretében a munkaadó minden részletre kiterjedően megmondhatja, hogy mit, mikor, hol, mivel és hogyan kell csinálni. 4. A rendszeres és folyamatos munkavégzés, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló nem a tetszése szerinti időben, hanem konkrét időpontban megkezdve és befejezve látja el a munkakörét, folyamatosan, általában meg nem határozott időn keresztül. A fő jegyek mellett léteznek ún. kiegészítő vagy másodlagos ismérvek, amelyek önmagukban nem, de más ismérvekkel együtt akár el is dönthetik a szerződés fajtáját. Ezek: 1. a munkaviszony a legjelentősebb részben köti le a munkavállaló munkaerejét, idejét, és a munkabér jelenti számára a fő megélhetési alapot; 2. a személyes munkavégzési kötelezettség, ezért még eseti jelleggel sem lehet szó más személy igénybevételéről; 3. a munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés, a saját eszköz használata általában kizárt. Fontos tudni, hogy egy-egy ismertetőjegy – ha mégannyira meghatározó […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 16-án (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1951
[…] végeznie, amelyről vélhetően a jelen esetben nincs szó, ez pedig a megbízási szerződés létjogosultságát támasztja alá. Olvasónk az iskolavezetési teendők tartalmáról, elvégzésük módjáról, időtartamáról, rendszerességéről sajnos nem közölt információkat, ezért nem áll módunkban a kérdés erre irányuló részét konkrétan megválaszolni. Csupán a fő szempontokat tudjuk felvázolni, melyek mentén eldönthető az autósiskola vezetőjével kötendő szerződés típusa. A munkaviszonyra koncentrálunk, mivel ha sikerül kizárni annak keletkezését, akkor már nem sok kétség lehet afelől, hogy megbízási jogviszony jött létre. A munkaviszonyt négy fő tartalmi ismérv jellemzi, melyek megléte esetén már egyértelműen munkaviszonyról beszélünk. Ezek: 1. A munkakör, amely nem egy jól elhatárolható konkrét feladatot jelöl meg, hanem a munka fajtáját. 2. A munkabér, amelyet törvényi keretek között kell megállapítani, pl. minimálbér, vagy a túlmunka díjazása, rendszeres, nincs kockázati része, mivel akkor is jár, ha a munka eredménye elmarad, pl. megsemmisül, eladhatatlanná válik. 3. Az utasítási jog és az alá-fölé rendeltség, mivel nincsenek előre meghatározott feladatok, ezért azokat időről időre konkretizálni kell, azaz a munkavállalót utasítani kell, ennek keretében a munkaadó minden részletre kiterjedően megmondhatja, hogy mit, mikor, hol, mivel és hogyan kell csinálni. 4. A rendszeres és folyamatos munkavégzés, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló nem a tetszése szerinti időben, hanem konkrét időpontban megkezdve és befejezve látja el a munkakörét, folyamatosan, általában meg nem határozott időn keresztül. A fő jegyek mellett léteznek ún. kiegészítő vagy másodlagos ismérvek, amelyek önmagukban nem, de más ismérvekkel együtt akár el is dönthetik a szerződés fajtáját. Ezek: 1. a munkaviszony a legjelentősebb részben köti le a munkavállaló munkaerejét, idejét, és a munkabér jelenti számára a fő megélhetési alapot; 2. a személyes munkavégzési kötelezettség, ezért még eseti jelleggel sem lehet szó más személy igénybevételéről; 3. a munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés, a saját eszköz használata általában kizárt. Fontos tudni, hogy egy-egy ismertetőjegy – ha mégannyira meghatározó […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
