Egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya Magyarországon és külföldön

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, amelyben a munkaideje 2024. október 1-től heti 20 órára csökken, ezzel egy időben azonban Ausztriában is munkaviszonyt fog létesíteni, ahol heti 2 napot, azaz 16 órát dolgozik majd? Összevonható a magyarországi és az ausztriai munkaviszony ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] kérdés mindössze annyi, hogy az Ausztriában fennálló heti 16 órás munkaviszony e tekintetben figyelembe vehető-e?A válasz egyértelműen igen. Ez a Tbj-tv. 4. §-ának 13. pontjából következik, miszerint e törvény alkalmazásában munkaviszonynak a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony tekintendő, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.Tehát az Ausztriában létesített munkaviszonyban előírt munkaidővel is számolni kell, és így az összmunkaidő eléri a heti 36 órát, tehát a vállalkozó mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A teljesség kedvéért ki kell arra térnünk, hogy amennyiben egy magyar egyéni vállalkozó más uniós tagállamban létesít munkaviszonyt, akkor rá főszabály szerint a munkaviszony helye szerinti államban terjed[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozóról van szó, akit ebből következően havi minimumjárulék-fizetés nem terhel.Átalányadózóként éves járulékalapja a vállalkozói bevétele költséghányaddal csökkentett összegének és a minimálbér hatszorosának [Szja-tv. 47. § (4a) bekezdése szerinti kedvezmény] különbözete.Mivel átalányadózó egyéni vállalkozóként magasabb járulékalap önkéntes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli, tehát annak ellenére, hogy nem részesül jövedelemben, a társadalombiztosítási járulékot havonta a garantált bér, míg a szociális hozzájárulási adót ennek 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az egyik lehetőség a részmunkaidős munkaviszony, amely esetében az említett kötelezettségek alapja csak a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A másik lehetőség, hogy a kültag megbízási jogviszonyban látja el a társaságban e tevékenységet, és havi megbízási díja (egészen pontosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság álláskeresési járadék megszűnése után

Kérdés: Biztosítottnak minősül még 45 napig az a személy, aki munkaviszonya megszűnése után 90 napig, 2024. szeptember 27-ig álláskeresési járadékban részesült?
Részlet a válaszából: […] illetve a Tbj-tv. 22. §-ának (1) bekezdés a)–o) és r) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, illetve, ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg.Az álláskeresési járadék folyósításának tartama biztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kisvállalati adóalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?
Részlet a válaszából: […] alá tartozó munkaadóknak változatlan formában kell teljesíteniük az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetést.Az új rendelkezésnek kizárólag költségvetési elszámolási szempontból van jelentősége. Erre egyértelműen utal „egyrészt az Efo-tv. 8. §-a (2a) bekezdésének első mondatának második tagmondata, mely kimondja, hogy a Szoc-tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók, másrészt ugyanezen bekezdés második mondata, ami alapján az adókötelezettség teljesítésére és a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 5 éve az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú munkavállalója 2024. szeptember első napjaiban leadott egy határozatot, amely szerint 2022. július 12. óta Szlovákiában öregségi nyugdíjban részesül? Korrekciózni kell a számfejtést, önellenőrizni a bevallásokat, és visszafizetni a levont járulékokat a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] tevékenységet folytatónak) minősül az a személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.A kérdésben említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Saját gépkocsi használata

Kérdés: Adómentesen kaphatja a munkavállaló a munkavégzéshez saját gépkocsi használatáért kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható üzemanyagot és a 15 forintos személygépkocsi-normaköltséget? Szerepeltetni kell ezt az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban? Kifizetheti egy kiadási pénztárbizonylattal a kiküldetési rendelvény alapján ezeket a költségeket a munkáltató, vagy kötelező a bérszámfejtésen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] szembeállítható az üzemanyag költsége, és a jármű használatával kapcsolatos egyéb, elszámolható költségek vagy tételes költségelszámolással, vagy átalányköltségként kilométerenként 15 forint összegben. A két módszer közötti választás teljes adóévre szól. Az útnyilvántartás alapján fizetett költségtérítést az adóbevallásban szerepeltetni kell még akkor is, ha végső soron nem keletkezik adóköteles jövedelem. A költségek útnyilvántartás alapján történő elszámolásakor cégautóadó-fizetési kötelezettség is van.A kiküldetési rendelvény a kifizető által papíralapon vagy digitálisan kiállított bizonylat, amely a magánszemély és a gépjármű adatain felül tartalmazza a hivatali, üzleti utazások célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat, valamint a költségtérítés összegét. A költségtérítés összege a felek megállapodásán alapszik.Adózási szempontból nem keletkezik sem személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási, sem cégautóadó-fizetési kötelezettség, ha a kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható összeget. Az igazolás nélkül elszámolható költség a hivatalos céllal megtett kilométerekre a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján, a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség, valamint kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség.Az igazolás nélkül elszámolható költséget meghaladóan kifizetett költségtérítés adókötelezettségét a magánszemély döntése alapján két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség, hogy az igazolás nélkül levonható költséget meghaladó költségtérítés részt jogcím szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Költségtérítés egyéni vállalkozó részére

Kérdés: Hogyan tudja adómentesen kifizetni a költségtérítést egy alapítvány egy általa megbízott egyéni vállalkozó részére, aki a megbízási szerződésben foglaltak szerint az igazolás nélkül elszámolható mértékben üzemanyag-térítést és 15 forint/kilométer személygépkocsi-normát is kap? Alkalmazható az ilyen jellegű megbízásra is a kiküldetési rendelvény? Az érintett alapítvány Magyarország területén több helyen mozgás-táncterápiás foglalkozásokat tart gyermekeknek, amely tevékenységre néhány alkalommal egy egyéni vállalkozó terapeutát bíz meg. Az egyéni vállalkozó a foglalkozásról számlát ad az alapítványnak.
Részlet a válaszából: […] kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.Az egyéni vállalkozói tevékenység a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységnek minősül. Az önálló tevékenység bevételének része a tevékenységgel összefüggésben a költségek megtérítésére szolgáló összeg is. Az egyéni vállalkozó a tevékenységével összefüggésben nem költségtérítést, hanem egyéni vállalkozásból származó bevételt szerez.Az egyéni vállalkozó bevételét, vállalkozói díját megállapodás alapján adott esetben a járműhasználat mértéke is befolyásolhatja. A jármű használatával kapcsolatban felmerült[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

CSED-jogosultság

Kérdés: Jogosult csecsemőgondozási díjra az Eb-tv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat figyelembe véve a munkavállaló abban az esetben, ha várandósságát közölte a munkáltatóval, de 2024. március 11. napjától nem igazolta a távolmaradását, keresőképtelen igazolást nem nyújtott be, külföldön tartózkodik, biztosítása szünetel? A szülés várható időpontja 2024. szeptember 15. A munkáltató a szülés kapcsán a szülési szabadságot biztosítja a munkavállaló kérésének megfelelően, aki előzetes vizsgálat alapján rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. A szülési szabadság biztosítja a munkavállaló számára a biztosítás fennállását, és ezzel a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot, eleget téve annak a feltételnek, hogy a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyt fenntartja, s ennek következtében az Mt. szerint szülési szabadságra is jogosult. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg, melyet úgy kell kiadni, hogy 4 hét a szülés várható időpontja elé essen (ettől eltérő megállapodás is lehet a szülő nő és a munkáltató között). Az Mt. szerint a szülési szabadság időtartamát munkában töltött időnek kell tekinteni. A szülési szabadság igénybevételével a dolgozó biztosításának szünetelése megszűnik. A CSED a szülési szabadság időtartamára járó ellátás. A CSED-re való jogosultság a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. Mivel a szülési szabadság igénybevételével a biztosítás helyreáll, a CSED-re való jogosultság feltételeit kell vizsgálni. A közöltek szerint az anya a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, ezért CSED-re jogosult. Mivel jogosultságának feltétele a szülési szabadság igénybevétele (biztosításának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemi baleset jelentése

Kérdés: Mi számít késlekedésnek az Eb-tv. 53. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során, amelynek értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelyet követően a sérült késlekedik az orvosi segítség igénybevételével? Például, amennyiben a munkavállaló bokája kifordul lépcsőzés közben a munkavégzés 6. órájában, fáj neki, kezd bedagadni, de ledolgozza a munkaidejét, majd azt követően (munkaideje lejárta után) saját gépjárművével megy el orvoshoz (mivel járóképes maradt, és a fájdalom sem volt elviselhetetlen), kimeríti-e az idézett paragrafus tényállását, illetve a baleset kimeríti az üzemi baleset fogalmát?
Részlet a válaszából: […] személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.A munkabalesetekkel kapcsolatos szabályozás szorosan összefügg az üzemi balesetek kivizsgálásával, hiszen a baleset üzemiségének elbírálását végző kifizetőhely, illetve kormányhivatal sok esetben a munkáltató által felvett munkabaleseti jegyzőkönyvben foglaltakra támaszkodik. Ahogyan a fenti szabályozásból is láthatjuk, a munkabalesetek kivizsgálása során a késlekedésnek csupán annyi a hátránya a munkavállaló szempontjából, hogy ez esetben neki kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy a sérülése valóban a munkavégzésével kapcsolatos volt.Az Eb-tv. 53. §-ának hivatkozott (2) bekezdése szó szerint így szól: Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.Érdemes figyelni a rendelkezés minden szavára, hiszen a baleseti ellátásra való jogosultságot nem az zárja ki, ha a munkavállaló késlekedett a baleset bejelentésével, hanem az, ha ezt szándékosan tette.Ahogyan a fentiekben már írtuk, a rándulás, a ficam olyan mindennapos esemény, hogy a legtöbb esetben a munkavállalók nem foglalkoznak vele még akkor sem, ha egy kicsit fájdalmasnak érzik. Úgy gondolják, hogy a probléma magától megoldódik, „majd elmúlik”, hiszen a legtöbb esetben ez a tapasztalat. Éppen ezért nem feltételezhető szándékos késlekedés, ha ilyen esetben a dolgozó nem szól azonnal a felettesének, vagy nem megy orvoshoz. Önmagában az a tény, hogy ilyen esetben a dolgozó tovább folytatja a munkát, és csak a munkaidő letelte, az állapota esetleges[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4