114 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] felsorolják.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt az 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.Fontos hangsúlyozni, hogy az a nő, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, tíz évet igazolhat gyermekneveléssel töltött időként.Nem minősül jogosultsági időnek a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai[…]

Részlet a válaszából: […] alapulvételével kell megállapítani, ha a szerződés szerinti jövedelem legalább ennyi. Ha a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér összegét nem éri el, ez esetben a baleseti táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem (Eb-tv. 55–56. §).A megbízási díjjal foglalkoztatott diák nem automatikusan lesz biztosított. A biztosítási jogviszonyának feltétele, hogy az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (díjazása) elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A minimálbér jelenleg 266.800 forint, amelynek 30 százaléka 80.040 forint. Jelen esetben nincs jelentősége, hiszen a díjazás jelentősen meghaladja ezt az összeget, de fontos tisztában lenni azzal, hogy nem a megbízási díjnak, hanem a járulékalapot képező jövedelemnek kell elérnie ezt az összeget. Ez tulajdonképpen a megbízási díj költségekkel (költséghányad vagy tényleges költségelszámolás) csökkentett része.A megbízási szerződéssel foglalkoztatott diák a szerződésben meghatározott és a kifizetett jövedelme alapján tehát jelen esetben biztosított, ezért táppénzre jogosult. A táppénzre jogosultság időtartamára, a táppénz összegének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. Feltételezzük, hogy a diák (egyetemi hallgató) már elmúlt 18 éves, iskolai tanulmánya nem szűnt meg, ezért a fiatalkorúak kedvezménye [Eb-tv. 46. § (4) bekezdés] a jogosultsági idő megállapításánál nem alkalmazható. Táppénzre a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre jogosult. Biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll [Eb-tv. 12. § (2) bekezdés]. Táppénzének összegét a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, mértéke a napi alap 50 százaléka.Az iskolaszövetkezet tagjára, ha az nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató – 25. életévének betöltéséig –, nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Még a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének[…]

Részlet a válaszából: […] körbe tartozik, kizárja a GYED-re való jogosultságot, tehát egyértelműen jogalap nélküli kifizetésről van szó.Az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.Mivel ebben az esetben a kilencven napon már bőven túl vagyunk, a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.A felróhatóság a kérdésben foglalt információkból egyértelműen nem állapítható meg.Feltehető, hogy a GYED igénylésekor az érintett még nem minősült nyugdíjasnak, sőt az sem kizárt, hogy a nyugdíjigény visszamenőlegesen kerül érvényesítésre. Ebben az esetben az ellátásban részesülőnek kellett volna jeleznie, hogy ő nyugdíjassá vált. Ugyanakkor a nyugdíjazásról a munkaadónak is tudomást kellett szereznie.Ezzel összefüggésben meg[…]

Részlet a válaszából: […] a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Ez pedig azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő tag biztosítási jogviszonyát – hasonlóan a kínai állampolgár taghoz – az általános szabályok szerint kell elbírálni.A tagok megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban kívánnak részt venni a társaság tevékenységében, erre vonatkozóan kötelező előírást semmilyen jogszabály nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a személyes közreműködés történhet társas vállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, de akár – alkalmanként – egyszerűsített foglalkoztatás keretében is. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok előírásait (Mt., Ptk., Efo-tv.), amelyek éppen úgy vonatkoznak a társaság tagjaira, mint a független munkavállalókra.Ugyanazon munkaviszony keretében, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésen túl, az ügyvezetői tevékenység is ellátható, nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy az Mt. szabályait ebben az esetben is mindenre kiterjedően be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy el kell például készíteni a munkavállaló részére a munkaszerződést, valamint a munkaköri leírást, amely ebben az esetben – többek között – tartalmazza az ügyvezetői tevékenységeket is. Ez természetesen csak egy lehetőség, a két tevékenység két külön jogviszonyban is ellátható.A Ptk. 3:112. §-a alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, ebben az esetben azonban arra kell figyelni, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka lesz akkor is, ha a tényleges munkabér nem éri el ezt az összeget. Természetesen amennyiben eléri vagy meghaladja, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy munkaviszony esetén a munkabérfizetés kötelező.Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, társadalombiztosítási szempontból speciális helyzet keletkezik. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja kimondja ugyanis, hogy társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már egyébként is társas vállalkozónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és a személyes közreműködésre nem a társas vállalkozói jogviszonyt (hanem például a munkaviszonyt) választotta, akkor ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozóvá és ezzel[…]

Részlet a válaszából: […] társas vállalkozónak, hiszen a rokkantsági ellátás nem nyugdíj. Amennyiben e jogviszonya mellett nem rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással, illetve olyan egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal, amelyben minimumkötelezettséget teljesített, akkor havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelte.Mindezek mellett, ha személyesen is közreműködik a társaságban (amely érdekében a társasági szerződést nem szükséges módosítani, hiszen a tag e nélkül is jogosult a személyes közreműködésre, illetve mindez történhet ingyenesen is), akkor társas vállalkozó státuszában nem történik változás, biztosítotti bejelentését (feltéve, hogy erre sor került) módosítani nem kell.Ellenben, ha nem ügyvezetője a társaságnak, akkor személyes közreműködése kezdetétől válik társas vállalkozóvá, és ennek megfelelően 1451-es vagy 1452-es kóddal (attól függően, hogy rendelkezik-e vagy sem heti 36 órás munkaviszonnyal) be kell őt jelenteni[…]

Részlet a válaszából: […] Ha a biztosított a gyermek születését megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál is állt biztosítási jogviszonyban, a kérelmet benyújtó foglalkoztatónak – elektronikus másolatként – a rendelkezésére álló „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (tb-kiskönyv) elnevezésű nyomtatványt is csatolnia kell.– Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja/a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló nyomtatványt (Igazolás vér szerinti/örökbe fogadó apa csecsemőgondozási díj igényléséhez) is csatolni kell a kérelemhez.– Amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.– Amennyiben a jogosultság megállapításához szükséges, az igazolást a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéről.Ha a GYED iránti kérelem benyújtása nem a CSED-del együtt történik, akkor a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,– örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E szabályozás alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben taglalt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az előzőekben megfogalmazott biztosítási jogviszonnyal.(Ez a változás egyébként érinti a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt is, mivel ennek vonatkozásában is jelentőséggel bír a munkaerőpiacra lépő személy fogalma.)A jogszabályi hely (3) bekezdése szerint a részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás[…]

Részlet a válaszából: […] átalányadózást ismételten nem választhat. Ez vonatkozik a vállalkozás megszüntetésének esetére is. Tehát az érintettnek a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kell adóznia a 2004. évi teljes egészét tekintve az Szja-tv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján, tehát az év első három hónapjára is.Ugyanakkor az első negyedéves járulékbevallását nem kell módosítania.Ami a járulékkötelezettségét illeti, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel [mivel a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem tesz különbséget, hogy alap- vagy[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezések – mint a munkavállalói munkabért legalább havonta utólag egy alkalommal el kell számolni, valamint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni – nem kizárólag abban a tekintetben érvényesülnek, hogy a munkáltató számára ezek kötelező rendelkezések, hanem abban is, hogy a munkáltató nem kezdeményezhet tárgyalásokat a késedelmes teljesítésről vagy a kifizetés átütemezéséről.Mindez kifejezésre jut a Csőd-tv. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, mely jogszabályhely alapján: a fizetési haladék a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól nem mentesít.Akár a munkabér, a munkabért terhelő adók és a társadalombiztosítási járulék is normaszövegben rögzített fizetési esedékességgel rendelkezik, ennek következtében nem vonható az egyezség körébe.A gazdálkodó szervezet számláinak terhére munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatások, valamint az ezeket terhelő adók és társadalombiztosítási járulék tekintetében fizetési megbízás teljesíthető.Szemben a felszámolási eljárással, melyben érvényesül a nyilvántartásba vett hitelező kielégítési sorrendjének betartási kényszere, ezért nincs helye végrehajtás lefolytatásának, a csődeljárásban a munkabért terhelő adók és más közterhek beszedése érdekében a végrehajtás folytatható.Az eredményes csődegyezség érdekében az adós gazdálkodó szervezet a végrehajtás felfüggesztése érdekében kérelmet terjeszthet elő. Az adóhatóság döntési jogkörében felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, ha az adós gazdálkodó szervezet a felfüggesztésre okot adó méltányolható körülményt igazolja, és korábban a végrehajtási eljárás során az adóhatóság nem sújtotta eljárási bírsággal.Az adóst köti az egyezség kényszere, ezért a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra a hitelezőit összehívja, és egyezségi tárgyalást tart. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről.Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a szavazatok többségét külön-külön megkapta.Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodást a hitelezők által elfogadott[…]

Részlet a válaszából: […] amennyiben azt a svájci fél kéri, az ellátás bizonyos részét megtéríti. Ez a megtérítés a család összetételétől és élethelyzetétől függ. A magyar családtámogatási ellátások európai szinten alacsony mértékűnek mondhatók. A svájci ellátás megtérítését Magyarországról a külföldi ellátás fele összege, de legfeljebb 12 200 forint kifizetésével fizeti meg a Magyar Államkincstár. Két olyan feltétel van, mely a folyósítás helyét meghatározza. Egyrészt a keresőtevékenység folytatásának a helye, illetve a család vagy a kérelmező életvitelszerű tartózkodásának holléte adhat választ arra a kérdésre, hogy mely tagállam hatósága köteles a családi ellátások megállapítására, folyósítására. Ezt nevezzük joghatóságnak, mely fogalmat ugyan a jelenleg hatályos általános közigazgatási rendtartás nem ismeri, de mint látható, attól még az életben ez előfordul. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, vagyis, ha az igénylő állandó lakcíme és a biztosítást megalapozó jogviszonya más-más EGT-tagországban van, akkor a biztosítási elv alkalmazandó, vagyis annak az államnak lesz joghatósága, ahol az illető munkaviszonyban áll, vagy más munkára irányuló jogviszonnyal rendelkezik. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akár azért sem, mert nincs munka-, illetve egyéb jogviszonya a kérelmezőnek, abban az esetben a területi elv a döntő, tehát a lakó- vagy tartózkodási hely alapján kell az eljárásra illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni. Bonyolultabb a helyzet, mint esetünkben is, ha nem egyedülálló személyről beszélünk, hanem a gyermeket családban nevelik fel. Ebben az esetben azt is vizsgálni kell, hogy[…]