Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés:

Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Részlet a válaszából: […] többes biztosítás lehetőségét zárja ki, hanem azt is rögzíti, hogy amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó személy több uniós államban folytat egyidejűleg tevékenységet, akkor valamennyi jogviszonyával összefüggő társadalombiztosítási kötelezettséget a biztosítás helye szerinti államban kell teljesítenie. Ennek pontos módját minden esetben az adott állam társadalombiztosítási jogszabályai rögzítik. Például, ha egy munkavállalóra Magyarországon terjed ki a biztosítás, akkor németországi jogviszonya után is idehaza kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez a Tbj-tv. 87., illetve a Szocho-tv. 21. szakasza alapján történhet oly módon, hogy a külföldi kifizető foglalkoztatóként bejelentkezik az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján, ezek hiányában pedig a magánszemély köteles a jogviszonyával összefüggésben a kötelezettségek rendezésére. (Erre szolgál a 08INT bevallás, illetve a T1041INT bejelentő.)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi. Véleményünk szerint a vállalkozónak érdemes a német társadalombiztosítási szervhez fordulnia.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási közterheket különbözőképpen, különböző országokban kell leróni. A személyi jövedelemadózással kapcsolatban ugyanis a két állam között létezik kettős adózást elkerülő egyezmény, a 2011. évi LXXXIV. tv., amely rendelkezik arról is, hogy melyik jövedelemmel kapcsolatban melyik ország adóhatósága az illetékes. Jelen esetben itt feltehetően nem fog elválni a biztosítás és az adóztatás helye, azaz mindkettő Németország lesz, de azért érdemes tanulmányozni a jogszabály szövegét.Az egyezmény alkalmazásában az "egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy" kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek az államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján ott adóköteles, beleértve az államot, annak tartományát és ezek bármely politikai alegységét vagy helyi hatóságát. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban lévő forrásokból származó jövedelem vagy az ott lévő vagyon alapján adókötelesek.Amennyiben egy természetes személy az (1) bekezdés rendelkezései értelmében mindkét szerződő államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:a) csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

A NAV igazolása alapján érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye egy betéti társaság beltagjának megbízási díja után fizetendő szociális hozzájárulási adóval szemben?

Részlet a válaszából: […] alól kivételt a 13. szakasz szerinti megváltozott munkaképességű vállalkozók utáni kedvezmény, illetve a 17/A. szakasz szerinti képzésben való részvétellel kapcsolatos kedvezmény képez. Tehát a kérdésben említett Szocho-tv. 10. szakasza szerinti kedvezmény a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi – mivel külföldi kifizetőről van szó, amely nem jelentkezett be foglalkoztatóként a NAV-nál, illetve nem rendelkezik Air. szerinti pénzügyi képviselővel – szintén a munkavállalókat terheli.Ugyanakkor ezt a terhet (mind a bevallását, mind pedig a megfizetését) a Szocho-tv. 28. szakasza értelmében a munkavállalókkal tett egybehangzó nyilatkozat alapján a magyarországi foglalkoztató átvállalhatja.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címke:

Felsőfokú szakképzésben részt vevő társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetés alól egy társas vállalkozó, aki egy egyetemen felsőfokú szakképzésben vesz részt nappali rendszerben?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség alól, amennyiben a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.A felsőfokú szakképzés szintén e tanulmányok körébe tartozik, annak ellenére, hogy ezek elvégzése révén diploma nem szerezhető.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között, és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint a 30 forintot meghaladó összegű költségtérítés a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó bevételének minősül.A Vht. 74. §-ának i) pontja értelmében mentes a végrehajtás alól a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés:

Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?

Részlet a válaszából: […] eloszlásban, ütemezésben fizeti a béren kívüli juttatást, például havonta, vagy az év elején egész évre, vagy az év végén stb. Annak megítéléséhez, hogy a SZÉP-kártya-juttatás mikor fordul béren kívüli juttatásból egyes meghatározott juttatásba, még egy szempontot figyelembe kell venni. Ha a munkáltató a cafeteriakeretet úgy határozza meg, hogy az tartalmazza az egyébként a munkáltatót terhelő adót is, akkor a cafeteriakeretet adóval növelt összegben érdemes meghatározni. Ha a munkáltató legfeljebb havi 37.500 forintot utal a munkavállaló SZÉP-kártyájára, és a cafeteriakeret tartalmazza az adót is, akkor a cafeteriakeret az adóval növelten havi 48 ezer forint lehet (15 százalék szja-val és 13 százalék szochóval számolva). Ebben az esetben a SZÉP-kártya-juttatás éves összege (egész éves foglalkoztatás esetén) béren kívüli juttatásnak fog minősülni. Ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal (éves szinten 540 ezer forintot), az 90 ezer forint rekreációs keret átlépést jelent, tehát a január-október hónapokban adott juttatás béren kívüli juttatásként adóköteles, a november, december hónapokban utalt juttatás teljes egészében egyes meghatározott juttatásként visel adóterhet (18 százalékkal növelt adóalap után 15 százalék szja és 13 százalék szocho). A béren kívüli juttatás után a közterhet a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell meghatározni. Az előző példa alapján a január–október hónapban adott juttatások utáni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállaló bejelentése

Kérdés: Bejelenthető a 'T1041-es nyomtatványon kőművesként 7511 FEOR-számmal az a munkavállaló, aki nem rendelkezik kőműves szakképesítéssel, de nagy gyakorlata van ezen a területen? Milyen jogszabály rendelkezik erről a kérdésről?
Részlet a válaszából: […] megoldására. A rendelet 1. számú melléklete (5. sor) rögzíti, hogy – nem önállóan – a kőművesmunka megfelelő végzettség nélkül is végezhető. Tehát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze

Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] kivételekkel – az Mt. szabályait megfelelően alkalmazni kell, ami alapján a diákot az általános szabályok szerint évi 15 nap betegszabadság illeti meg.Jelen esetben azonban nem jöhet szóba betegszabadság, mert veszélyeztetett várandósság esetén az első naptól táppénzre jogosult az érintett. Emlékeztetőül: az Mt. 126. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.A táppénzjogosultság időtartamának a meghatározása során figyelembe kell venni az Eb-tv. 46. §-a (4) bekezdésének azt az előírását, hogy biztosításának a tartamára tekintet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés:

Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?

Részlet a válaszából: […] számítása során figyelembe venni. Tehát, amennyiben egy munkavállaló adott időszakban "átvállalós" és "nem átvállalós" cégnél is dolgozik, akkor – külön előírás híján – az első esetben említett időszakban számolnia kell vele a kölcsönbe adó cégnek, míg a másik időszak alatt nem kell számba vennie. A KSH által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató – amelyet a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során alkalmazni kell – 5. pontja szerint eltérő előírás híján az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt, a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. Ebből következően a rész- vagy teljes munkaidő a létszámot nem befolyásolja, feltéve, hogy az érintett munkaszerződés szerinti havi munkaideje eléri a 60 órát. Amennyiben a havi munkaszerződés szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
5