Ügyvezető egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Bejelentheti alkalmanként egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére egy gazdasági társaság az ügyvezetőjét, aki nem tulajdonosa a társaságnak, de díjazásban nem részesül? Nem ütközik valamilyen jogszabállyal az ügyvezető ilyen jellegű tevékenysége, illetve annak bejelentése?
Részlet a válaszából: […] egyéb feltételek fennállása esetén – az érintett magánszemély az ügyvezetői megbízásától függetlenül, egyszerűsített foglalkoztatás keretében is bejelenthető a társasághoz.Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az Mt. 201. §-ának (1) bekezdése értelmében érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Abban az esetben tehát, ha az ügyvezető munkaviszonyban végezné a tevékenységét, az egyéb feladatok ellátására egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony nem jöhetne létre. Ebben az esetben is dolgozhatna azonban az ügyvezető a társaságban pl. a munkaszerződésében meghatározott munkakör kibővítésével.Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetén kötelező a bérfizetés. Az Efo-tv. 4. §-ának (1a) bekezdése alapján egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] bekezdése akként rendelkezik, hogy a járulékalap megállapításánál az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor, míg– 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.Ezen előírások alapján tehát a kifizetést az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség azzal, hogy a bevallásban jeleznie kell, a járulék mely időszakra vonatkozik.A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is le kell rónia. A Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése szerint ugyanis adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Bt. GYED-ben részesülő beltagjának munkanélküli-ellátása

Kérdés: Jogosult munkanélküli-ellátásra egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha nem működik közre a társaságban, egy kft.-nél GYED folyósítása mellett munkaviszonyban dolgozott, a munkaviszonya azonban 2023. augusztus 15-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától.Tehát a GYED tartama alatt az érintett nem jogosult az említett ellátásra.További akadálya lehet az álláskeresési járadék megállapításának, ha az érintett beltagként vezető tisztségviselője a társaságnak. Az Flt. alkalmazásában [az 58. § (5) bekezdés e) pontja alapján] ugyanis keresőtevékenységet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Elhunyt beltag osztaléka

Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] hagyatéki végzés rendelkezései alapján intézkedhet a társaság.Abban az esetben, ha a hagyatéki végzésben nem szerepelt ez a tétel, a Hetv. 103. §-a alapján póthagyatéki eljárásnak van helye.Az osztalék közterheinek megállapításáról a kifizetőnek nem kell intézkednie.Az Art. 147. §-a szerint, ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.Ehhez azonban az adóhatóságnak tudomást kell szereznie az örökös személyéről. Ez úgy történik, hogy a közjegyző megküldi az adóhatóságnak a hagyatékkal kapcsolatos iratokat a végzés jogerőre emelkedésének megállapításától számított 15 napon belül.Amennyiben ez nem történik meg, természetesen az örökös is megküldheti az iratanyagot.Az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] kedvezmény is igénybe vehető a szociális hozzájárulási adóból. Kedvezményt lehet érvényesíteni – többek között – a megváltozott munkaképességű munkavállalók után. Ezt a kedvezményt az átalányadózó egyéni vállalkozó is érvényesítheti. A Szocho-tv. 13. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg – többek között – a Szocho-tv. értelmében megváltozott munkaképességűnek minősülő egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból. 2023. augusztus 1-jétől a Szocho-tv. 13. §-ának (3) bekezdése értelmében megváltozott munkaképességűnek minősül a fogyatékossági támogatásban és a vakok személyi járadékában részesülő személy is. Korábban ezek a személyek, a komplex minősítés hiányában, kimaradtak a kedvezményre jogosultak köréből, a 2023. évi LIX. törvény 125. §-a azonban az esélyegyenlőség biztosításának érdekében kiegészítette ezzel a személyi körrel a Szocho-tv.-t. Az adókedvezmény összege az adómegállapítási időszakra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő vásárlására pedig csak biztosítási jogviszonyban nem álló személynek ad lehetőséget a Tbj-tv.Tehát az ellátási alap növelésére a kötelező társadalombiztosítási rendszeren belül csak a következő lehetőségei vannak az érintettnek:– megszünteti a kisadózást, és egyéni vállalkozóként (akár vállalkozói személyi jövedelemadót, akár átalányadózást választva) folytatja tevékenységét,– adószámos magánszemélyként folytatja tevékenységét, és az előzőekben említett megállapodás [Tbj-tv. 48. § (1) bekezdés] alapján szerez szolgálati időt, illetve nyugdíj alapjául[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosítási jogviszony sztrájk ideje alatt

Kérdés: Hogyan alakul a jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló biztosítása, ha erre az időszakra – értelemszerűen – nem részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja akként rendelkezik, hogy a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.E szerint tehát a jogszerű sztrájk ideje alatt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Számfejthet a munkáltató munkabért a biztosítási jogviszony szünetelésének elkerülése érdekében annak a munkavállalónak a részére, akinek a táppénzjogosultsága július 25-én lejárt, de csak augusztus 1-jétől vált keresőképessé? Amennyiben igen, akkor a járulékalapnak ebben az esetben is el kell érnie a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Tehát a táppénzjogosultság lejártát követően is keresőképtelen munkavállaló biztosítása – a főszabály szerint – szünetel.Ugyanakkor, ha a jelzett időszakra munkabérfizetés történik a számára, akkor természetesen biztosított lesz.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése a minimális járulékalapot havi szinten határozza meg azzal, hogy arányosan csökken a minimumjárulék-alap a táppénzes napokkal. Ez azt jelenti, hogy az érintett után július hónapra a minimális járulékalapot a következők szerint kell meghatározni: a hónap napjainak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
Részlet a válaszából: […] első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;c) a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen (tehát munkabérként, egyéni vállalkozói kivétként, társas vállalkozóként tagi jövedelemként, megbízási vagy egyéni vállalkozónak nem minősül természetes személyként vállalkozási díjként) az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.Az érintett átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a fent említett pontok egyike sem teljesül, a főszabályt kell alkalmazni, tehát az átalányadózó egyéni vállalkozó csak a munkabére minimálbért meghaladó részére választhatja az ekho szerinti adózást.Ami a kisadózó vállalkozót illeti, nem tiltja a jogszabály, hogy más tevékenységében az Ekho-tv. rendelkezései szerint rója le a közterheket. Ugyanakkor, mivel munkaviszonyról van szó, figyelemmel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonult munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?
Részlet a válaszából: […] 4. §-ának 11. pontja és a 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében 2023. január 9-től nem minősül biztosítottnak. A biztosítás megszűnését követően a baleseti táppénz folyósítása a keresőképessé válásig jogszerű. Az Eb-tv. 55. §-a (1b) pontjában foglaltak alapján a biztosított jogosult baleseti táppénzre akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően válik ismételten keresőképtelenné. Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, ezért baleseti táppénzre nem jogosult. Balesetitáppénz-igényét határozatban el kell utasítani.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4