127 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] napjainak számát. Amennyiben tehát a munkavállaló foglalkoztatása általános munkarendben történik, a munkáltató helyesen számolta el a betegszabadságot. A kérdéssel összefüggésben megemlítjük, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az elszámolás eltérhet az általánostól. Ebben az esetben ugyanis alkalmazni kell az Mt. 124. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben foglalt – a szabadság kiadására vonatkozó – szabályokat. A jogszabály szerint két különböző módszer alkalmazható a betegszabadság kiadására. Az első módszer szerint a betegszabadság kiadása során a hét minden napja – ideértve a szabadnapokat is – munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a betegszabadságot munkanapban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (4) bekezdés]. Ha a munkáltató ezt a módszert választja, akkor a munkavállaló részére munkaszüneti napra betegszabadság akkor sem adható ki, ha a munkavállaló egyébként munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben munkát végezne. A másik módszer alkalmazásakor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a betegszabadság kiadása során is a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége[…]

Részlet a válaszából: […] megszűnését követő csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának az idejét. Ennek alapján az érintett édesanya jogosult csecsemőgondozási díjra, mert a szülést megelőző két éven belül, 2021. augusztus 8. és 2023. augusztus 8. között van 365 nap biztosításban töltött ideje, beszámítva természetesen a biztosítás megszűnését követően folyósított CSED és GYED időtartamát.A CSED lejártát követően azonban gyermekgondozási díjra sajnos már nem jogosult. Az a biztosított nő jogosult GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül a 365 nap biztosításban töltött idővel[…]

Részlet a válaszából: […] időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, c) álláskeresési támogatásban részesült, d) egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó volt, feltéve, ha nem minősült kiegészítő tevékenységet folytatónak, e) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végzett – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a saját jogú nyugdíjast, g) mezőgazdasági őstermelő volt, feltéve, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen elérte a 20 évet, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, h) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint főállású kisadózóként volt bejelentve, i) az állami projektértékelői jogviszonyban állt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Biztosítottnak minősült a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végezte. Biztosított volt az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végezte, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozott. 2020. július 1-jétől a fentiek mellett biztosítottnak minősül még a) a szerződéses határvadász jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban álló személy, valamint b) a szolgálati idő tartamától függetlenül a mezőgazdasági őstermelő, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat – ide nem értve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző biztosított személyt –, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá c) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló személy, és a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét,[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltatónak meg kell határoznia, hogy mennyi szabadságra jogosult a dolgozó, ebből mennyit használt fel a rendes felmondás időpontjáig. A jogszabályi előírás szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, mely többek között az életkor előrehaladtával pótszabadságnapokkal növekszik a következők szerint:A munkavállalónak:a) huszonötödik életévétől egy,b) huszonnyolcadik életévétől kettő,c) harmincegyedik életévétől három,d) harmincharmadik életévétől négy,e) harmincötödik életévétől öt,f) harminchetedik életévétől hat,g) harminckilencedik életévétől hét,h) negyvenegyedik életévétől nyolc,i) negyvenharmadik életévétől kilenc,j) negyvenötödik életévétől tízmunkanap pótszabadság jár.A pótszabadság mértékét növeli, ha a munkavállalónak 16 évesnél fiatalabb gyermeke, gyermekei vannak, apáknak gyermekük születésekor vagy örökbe fogadásakor, a munkavállaló gyermekének hároméves koráig, illetve, ha a munkavállaló megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, vagy fiatal munkavállaló.Az elszámolás első lépéseként a munkáltató az általános szabályok szerint megállapítja, hogy a munkavállaló az elszámolás időpontjáig[…]

Részlet a válaszából: […] 4. §-ának 11. pontja és a 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében 2023. január 9-től nem minősül biztosítottnak. A biztosítás megszűnését követően a baleseti táppénz folyósítása a keresőképessé válásig jogszerű. Az Eb-tv. 55. §-a (1b) pontjában foglaltak alapján a biztosított jogosult baleseti táppénzre akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően válik ismételten keresőképtelenné. Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, ezért baleseti táppénzre nem jogosult. Balesetitáppénz-igényét határozatban el kell utasítani.[…]

Részlet a válaszából: […] táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét, b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét, c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a régi Tbj-tv. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték, valamint d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét. Rokkantsági járadékra az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár jogosult, akinek a folyamatosan fennálló legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodása a 25. életéve betöltése előtt keletkezett, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül. A baleseti járadék megállapításához nincs szükség szolgálati időre, és nem jelent kizáró feltételt, ha a kérelmező fogyatékossági támogatásban részesül, vagy munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy a kérelmező jogán családi pótlékot folyósítanak. A rokkantsági járadék fix összegű ellátás, melynek összege 2023-ban havi 53.830 forint. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összege az egészségkárosodás mértékétől és a havi átlagjövedelem összegétől függ. Átlagjövedelem hiányában megállapítható ellátás összegét az egészségkárosodás mértéke mellett a jogszabály által meghatározott mértékű alapösszeg határozza meg, amely 2023-ban 129.860 forint. A rokkantsági járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál lehet kérni. A "Rokkantsági járadék iránti igény" nyomtatványon elérhető a www.magyarorszag.hu honlapon a "Nyugdíj" > "Ellátások igénylése" pontban. Az igényt személyesen, postán (postacím: a címzett kormányhivatal neve és egységesen az 1916 Budapest) és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igényléséhez a formanyomtatvány elérhető a www.magyarorszag.hu honlapon a "Juttatás, Segély" > "Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai" pontban. A kérelemhez csatolni kell: a) a háziorvos által kitöltött "Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve a FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából" megnevezésű nyomtatványt, b) egészségi állapotra vonatkozó összes orvosi dokumentációt, c) papíralapú beadvány esetén "Nyilatkozat a komplex minősítéshez" elnevezésű nyomtatványt, d) amennyiben foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében tovább foglalkoztatható-e, e) a kérelem benyújtását megelőző – rendelkezésre álló – 15 éven belüli munkáltatói igazolásokat, illetve a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat (tb-igazolvány, jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a levont járulékokról stb.), f) keresőtevékenység[…]

Részlet a válaszából: […] egészségbiztosítási szerv által kiállított A1 jelű nyomtatvánnyal tudja igazolni az érintett személy, Magyarországon pedig az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatásával tudja igénybe venni az orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, amelyet szintén a külföldi egészségbiztosítási szerv állít ki.A '08-as "Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról" nyomtatványt jelen esetben minden hónapban "0" adattartalommal be kell küldeni. A nyomtatvány "M" jelű résznyomtatványát az ügyvezetőről nem kell kiállítani. A havonta beadandó nulla adattartalmú bevallás az "NY" jelű nyilatkozattal kiváltható.Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben Magyarországon az ügyvezető jövedelmet realizál, a német szabályok szerint közteherfizetési kötelezettsége keletkezhet. A bejelentés és a fizetés módjáról ebben az esetben a külföldi hatóságoknál kell érdeklődni.A Németországban létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell, illetve kellett volna jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére.A jogszabályok alapján ilyen bejelentési kötelezettsége van:– az EGT-tagállamokban és Svájcban egészségbiztosítással, Magyarországon tajszámmal rendelkező személyeknek;– a Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államokban egészségbiztosítással, Magyarországon tajszámmal rendelkező személyeknek,– nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgároknak.Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiek szerinti külföldi biztosítás létrejöttét követően annak megszűnését is be kell jelenteni, mert a külföldi biztosítás megszűnését követően majd a magyarországi egészségbiztosítási jogviszonyt kell rendezni.Fontos, hogy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztató nem tünteti fel.Ha igen, akkor a havi adó- és járulékbevallás beérkezését követően a NAV az adózó által közölt bevallási adatok alapján a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból az egészségbiztosítás felé elvégzi, és erről a foglalkoztatottat, valamint a foglalkoztatót értesíti.Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy több visszajelzést is kaptunk a tekintetben, hogy az erre vonatkozó értesítés sem a foglalkoztatóhoz, sem a foglalkoztatotthoz nem érkezett meg, illetve a volt biztosított a 45 nap leteltét követően sem tudott egészségügyiszolgáltatási-járulék fizetésére bejelentkezni,[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése akként rendelkezik, hogy a járulékalap megállapításánál az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor, míg– 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.Ezen előírások alapján tehát a kifizetést az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség azzal, hogy a bevallásban jeleznie kell, a járulék mely időszakra vonatkozik.A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is le kell rónia. A Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése szerint ugyanis adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek[…]

Részlet a válaszából: […] amelyekből nyugdíjjárulékot kell/kellett vonni. Ilyen ellátás például a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), a csecsemőgondozási díj (CSED), az ápolási díj, a 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs ellátás, a rehabilitációs járadék, munkarehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj, a táppénz, a betegszabadság, a baleseti táppénz, a biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás (passzív táppénz), az örökbefogadói díj.A gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj időtartamát[…]