Találati lista:
61. cikk / 82 Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Egy több éve egyéni vállalkozóként működő személy 2004. január 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített, havi 800 000 forint munkabérért. Munkaviszonyát 2005. január 27-én azonnali felmondással megszüntette a cég, 2005. január 28-ától keresőképtelen beteg lett, és 90 napig – passzív jogon – táppénzben részesült. Felgyógyulását követően főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizette a minimálbér után a járulékokat, majd 2005 októberében ismét megbetegedett. Milyen jövedelem alapulvételével lesz jogosult táppénzre? Mi lesz a táppénz alapja abban az esetben, ha a vállalkozó 2005-ben ismét munkaviszonyt létesít, és még ebben az évben újra keresőképtelen beteg lesz?
62. cikk / 82 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
63. cikk / 82 Túlóra figyelembevétele táppénz alapjaként
Kérdés: Melyik évben válik a táppénz alapjává a 2005. január 6-án kifizetett, 2004. december hóra járó túlóradíj?
64. cikk / 82 Táppénz alapja és mértéke
Kérdés: Mely időszak alapján kell kiszámolni a táppénzt annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya 2005. március 1-jétől 2005. június 30-áig tartott egy szövetkezetnél, és 2005. július 1-jétől passzív jogon táppénzt igényel? A megelőző időszakban az alábbi jogviszonyai voltak. 2003. július 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. január 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. november 4-étől december 31-éig és 2005. január 1-jétől február 28-áig munkanélküli-ellátás. Ebben az esetben is érvényes-e a maximum 90 napos folyósítás, hiszen a biztosított terhesség miatt van táppénzen, és 2005. novemberben fog szülni?
65. cikk / 82 Táppénzjogosultság időtartama
Kérdés: A több éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. május 29-től 2005. május 28-ig keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült. 2005. május 29-étől augusztus 24-ig fizetett szabadságát veszi igénybe. Mennyi időre és milyen jövedelem alapulvételével jár majd a biztosított részére táppénz, mert 2005. augusztus 25-étől műtétre van előjegyezve, melynek következtében ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt fog igényelni?
66. cikk / 82 Táppénz alapjának megállapítása
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha egy 2004. márciusig gyermekgondozási segélyben részesült, 2004. március 22-én újra munkába állt dolgozó 2004. augusztusban kezdődött betegsége okán – 180 napi jövedelem hiányában – a táppénz alapjául az előző ellátás, a gyermekgondozási díj alapját veszi?
67. cikk / 82 Tört havi bér kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
68. cikk / 82 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek figyelembevétele a táppénz számfejtésénél
Kérdés: A 2004. IV. negyedévre járó jutalmat 2005. január 5-én fizette ki a cég. Az adóit és a járulékait a bérrel együtt 2004. december hónapra könyvelték. Hogyan jön számításba ez a jutalom a táppénzalapnál, ha az irányadó időszak a 2004. év? Mi a különbség a szintén 2005. január 5-én kifizetett 2004. december havi bér és a jutalom minősítésében?
69. cikk / 82 Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze
Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
70. cikk / 82 Táppénz alapjának megállapítása
Kérdés: Egy több hónapon keresztül keresőképtelen állományban lévő, táppénzben részesülő munkavállalót az orvos keresőképesnek nyilvánította, de ő a munkát nem vette fel, hanem a fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság letelte után ismét keresőképtelen állományba került. Az újabb keresőképtelenséghez meg kell-e ismét állapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet?
