Találati lista:
11. cikk / 26 Családi adókedvezmény rokkantsági járadékban részesülő személy után
Kérdés: Két vagy három eltartott után jogosult a 206 250 forint összegű családi adókedvezményre egy apa, abban az esetben, ha két gyermeket nevel, az anya pedig nem dolgozik, hanem rokkantsági járadékban részesül?
12. cikk / 26 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
13. cikk / 26 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
14. cikk / 26 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
15. cikk / 26 Családi adókedvezmény
Kérdés: Milyen módon vehető figyelembe a családi adókedvezmény a férj adóbevallásában abban az esetben, ha a feleség nem nyilatkozott a megosztásról, és a teljes adóalap-csökkentő összeget szerepeltette a bevallásában? A feleség ténylegesen nem tudja kihasználni az adóalap-csökkentést, a férj viszont tudna élni a lehetőséggel.
16. cikk / 26 Családi adókedvezmény
Kérdés: Kettő vagy három gyermek után lesz jogosult a családi adókedvezményre az a dolgozó, aki három gyermeke közül kettő után kap családi pótlékot, a harmadikat pedig beszámítják, mert főiskolai hallgató?
17. cikk / 26 Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében
Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
18. cikk / 26 Súlyosan fogyatékos munkavállaló adókedvezménye
Kérdés: Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek? Munkavállalása esetén igénybe veheti-e az adókedvezményt egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékos, aki 30 százalékos baleseti járadékot is kap?
19. cikk / 26 Tandíj adókedvezményének halasztott igénybevétele
Kérdés: Véglegesen elveszti-e a tandíj utáni adókedvezményt az a diák, aki első diplomája megszerzésére készül egy költségtérítéses felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, és mindkét szülője nyugdíjas, ezért a tandíj utáni adókedvezményt nem tudják igénybe venni?
20. cikk / 26 Adókedvezmények elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adókedvezményeket, milyen korlátok vannak, mit kell ellenőrizni a benyújtott igazolásokon, illetve be kell-e kérni az eredeti számlákat annak a dolgozónak az esetében, aki 2005. évre munkáltatói adómegállapítást kért, és lakáscélú hitelről, valamint Sulinetről igazolást csatolt be?
