Találati lista:
331. cikk / 2320 Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
332. cikk / 2320 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
333. cikk / 2320 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
334. cikk / 2320 Török állampolgárok személyi jövedelemadója
Kérdés: Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.
335. cikk / 2320 Szolgálati idő heti 36 órás munkaviszony mellett fennálló egyéni vállalkozói jogviszony esetén
Kérdés: Figyelembe fogják venni bármilyen formában az egyéni vállalkozói jogviszonyt a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha a vállalkozó rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, és vállalkozóként nem számol el kivétet?
336. cikk / 2320 Részmunkaidőben, behívás alapján foglalkoztatott munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a havi járulékalapja egy részmunkaidőben, behívás alapján foglalkoztatott munkavállalónak abban az esetben, ha egy hónapban összesen csak 12 órát dolgozik, és ez alapján 36.000 forintos munkabérben részesül?
337. cikk / 2320 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
338. cikk / 2320 Felmondás nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalónak
Kérdés: Jogosult felmondási időre és végkielégítésre a munkáltató általi felmondáskor az az 1962-ben született munkavállaló, aki a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjban részesül? Vonatkozik a munkavállalóra az Mt.-ben megfogalmazott felmondási védettség?
339. cikk / 2320 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
340. cikk / 2320 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
