Táppénz részben ledolgozott munkanapra

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a betegszabadságát a dolgozó már kimerítette, mert táppénzről csak ezt követően lehet szó.A dolgozó ebben az esetben nem egész napra, csak a le nem dolgozott munkaidőre jogosult táppénzre. Ez az ún. résztáppénzes nap.Az Eb-tv. 47. §-a szerint nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kéréséről, kiadásáról, megszüntetéséről az Mt. 130., 133. és 135. §-ai rendelkeznek, tehát munkaügyi téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett

Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jogviszonyra nem vonatkozott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személyről van szó, aki munkaviszonya alapján táppénzben részesül, de egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét, tehát e jogviszonyában keresőképes, illetve tevékenysége nem akadályozta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás elválaszthatók, ami azt jelenti, hogy a munkavállalónak nem kötelező ellátásban részesülnie ahhoz, hogy igénybe vehesse a 168 nap szülési szabadságot. Az ellátás nélküli időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz a 100 százalékos baleseti táppénzre az a munkavállaló, akit a munkahelyén 2024. február 2-án baleset ért, amiről baleseti napló készült?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. alapján a munkáltató minden tudomására jutott balesetet köteles kivizsgálni. A baleset üzemi jellegét és a baleseti táppénzre való jogosultságot a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell elbírálni, nem az dönti el, hogy a balesetről baleseti napló készült.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYÁP alapja

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak 2023. július 1-jétől pontosításra kerültek. E szabály értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, így a táppénz összegének megállapításánál is az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze

Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező diákra kiterjed a biztosítás, díjazását társadalombiztosítási járulék terheli, és a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet, ideértve természetesen az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Duális képzésben részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Két különböző naplószámú orvosi igazolást kell leadnia a munkáltató felé annak a munkavállalónak, akit a munkáltató duális képzés keretében oktat 2023 májusától? A korábban egy jogviszonyként kezelt munkaviszony a törvényi változások következtében 2024. január 1-jétől egy heti 40 órás munkaviszonnyá és egy heti 16 órás szakképzési jogviszonnyá módosult, amelyet a cég a 'T1041-es nyomtatványon be is jelentett. Külön-külön kell elbírálni az ellátási igényeket a két jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosítottnak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, és mindegyik jogviszonyában társadalombiztosítási járulékot fizet, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, így a táppénzre való jogosultságát is mindegyik jogviszonyában külön-külön kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg a GYED jogosultságának feltételeit. Az a biztosított szülő jogosult GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 365 napi előzetes biztosítási időbe be kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
11
12
13
102