Találati lista:
61. cikk / 1593 Levonás a nettó bérből a munkavállaló megbízása alapján
Kérdés: Szabályosan jár el a munkáltató, ha egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási befizetést intéz a munkavállaló helyett oly módon, hogy a munkavállaló nettó munkabéréből vonja le a befizetett összeget? Tehát ez nem a cafeteria keretein belül valósul meg, a munkáltató a befizetés után adót nem von le vagy fizet meg.
62. cikk / 1593 Betegszabadság kifizetése
Kérdés: Valóban csak a december havi bérrel fogja megkapni a november 22-től december 7-ig fennálló keresőképtelensége idejére járó betegszabadság díjazását a munkavállaló, annak ellenére, hogy az orvosi igazolásokat az első keresőképes napján, november 8-án leadta a munkáltató részére? A munkáltatónál a bérfizetési nap a tárgyhónapot követő hónap 5-e, így az orvosi igazolások leadásakor már megtörtént a számfejtés. Nincs törvényi kötelezettsége a munkáltatónak a hóközi kifizetésre ebben az esetben?
63. cikk / 1593 Végrehajtó jogai
Kérdés: Meg kell küldeni az adós bérjegyzékét 6 hónapra visszamenőleg havi lebontásban, valamint a munkaszerződés elektronikus másolati példányát az önálló bírósági végrehajtó részére annak igazolására, hogy az adós jövedelme nem éri el a jogszabályban foglalt minimumösszeget? Jogosult a végrehajtó bekérni a munkaügyi iratokat, vagy el kell fogadnia a munkáltató nyilatkozatát?
64. cikk / 1593 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
65. cikk / 1593 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
66. cikk / 1593 Letiltás iskolakezdési támogatásból
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a munkavállaló részére a kiskorú gyermekeire tekintettel folyósított beiskolázási támogatásból is érvényesítette a letiltást, és átutalta a levont összeget a bírósági végrehajtó részére? Amennyiben helytelenül járt el a munkáltató vagy a végrehajtó, hogyan igényelhető vissza a levont összeg?
67. cikk / 1593 Árvíz elleni védekezés pénzügyi elismerése
Kérdés: A védekezésben részt vevő munkáltató munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. Az árvízi védekezés miatt juttatott összegből is levonásra kerül a végrehajtónak járó összeg, vagy az mentes a munkabérletiltás hatálya alól?
68. cikk / 1593 Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
69. cikk / 1593 Kedvezményszabály
Kérdés: Alkalmazhatja a kedvezményszabályt a kifizetőhely a CSED naptári napi összegének számítása során annak a dolgozónak az esetében, aki 2021. augusztus 2-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2023. február 20-án született gyermeke jogán CSED-ben, majd 2023. augusztus 7-től GYED-ben részesült, 2024. január 2-től visszament dolgozni csökkentett, napi 4 órás munkaidőben, amely miatt a munkabére is csökkent, 2024. október 10-én született második gyermekére tekintettel 2024. szeptember 16-tól szülési szabadságon volt, és ettől a naptól kérte a CSED-et? A munkavállaló jövedelme alapján a CSED naptári napi összege 17.922,56 forint, az első gyermek jogán folyósított ellátás naptári napi összege viszont 23.516,67 forint volt.
70. cikk / 1593 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
