Találati lista:
231. cikk / 1626 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
232. cikk / 1626 Munkavállalók részére nyújtott kölcsön
Kérdés: Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?
233. cikk / 1626 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
234. cikk / 1626 Teljesítménybér, jutalék, prémium és bónusz
Kérdés: Mi a különbség a teljesítménybér, a jutalék, a prémium és a bónusz között?
235. cikk / 1626 Vezető állású munkavállaló
Kérdés: Milyen sajátosságai vannak a vezető állású munkavállaló szerződésének?
236. cikk / 1626 Korhatár előtti ellátás
Kérdés: Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?
237. cikk / 1626 Levonásmentes munkabér fogalma
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor mentesül a végrehajtás alól a munkavállaló munkabére vagy ennek egy meghatározott része? Léteznek olyan kivételezett végrehajtás alá vont követelések, amikor a korlát nem érvényesül, és a munkabérletiltás a levonásmentes bérre tekintet nélkül kiterjeszthető?
238. cikk / 1626 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
239. cikk / 1626 Családi járulékkedvezmény a szakképzési munkadíjból
Kérdés: Saját munkavállalóval kötött szakképzési szerződés alapján a dolgozó 84.000 forint szakképzési munkadíjat és 200.000 forint munkabért kap. Élhet a munkavállaló a családi járulékkedvezménnyel a 84.000 forintos adómentes, de járulékköteles bérrész után?
240. cikk / 1626 Munkaidő tartama végkielégítés számítása során
Kérdés: Figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság szempontjából azt a kétéves időtartamot, amikor a munkavállaló hozzátartozója ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon volt, illetve a közel egyéves táppénzes időtartamot?
