Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíj-folyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatában említett tájékoztatás valószínűleg félreértésen alapszik. A rokkantsági ellátás nem minősül öregségi nyugdíjnak, az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kutatóra - Németországban fennálló biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel - Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címke:

Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CLII. tv.-nyel kihirdetett egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése alapján a japán munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Az egyezmény szövege szerint, ha az egyik szerződő állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Ukrán–magyar állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés:

Milyen igazolásokat kell beszereznie az ukrán biztosítotti státusz igazolásához egy ukrán–magyar kettős állampolgárnak, akit egy magyar cég megbízási szerződés keretében foglalkoztat, amely alapján biztosítottá válik, de nem rendelkezik magyar tajszámmal?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?

Részlet a válaszából: […] A kérdés egy jogi anomáliára világít rá, ami sajnos évek óta nincs megnyugtatóan orvosolva. A probléma nemcsak az ukrán (vagy az ukrán–magyar) állampolgárokat érinti, hanem valamennyi külföldi állampolgárt, aki Magyarországon biztosítottá válik, de nincs valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címke:

Külföldi állampolgár SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a német munkavállalóknak juttatott SZÉP-kártya összege után, vagy az A1-es igazolás alapján mentesített a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a SZÉP-kártyára utalt juttatást sem terheli szociális hozzájárulási adó az említett munkavállaló esetében. Az említett jogszabályi hely szerint ugyanis a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Külföldi állampolgárnak adott cafeteria szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Valóban szociálishozzájárulásiadó-alapot képez szeptembertől a német állampolgárságú ügyvezető részére adott cafeteriajuttatás? Hol található az erre vonatkozó jogszabály?

Részlet a válaszából: […] Indokolt a kérdés, mivel ezzel összefüggésben a közelmúltban (egészen pontosan augusztus 14-ével) módosult a Szocho-tv.A jogszabály 5. §-ának (6) bekezdése augusztus 13-ig akként rendelkezett, hogy nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj-tv. szerint külföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Külföldi kiküldetés

Kérdés:

Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Részlet a válaszából: […] Külföldi kiküldetés során a munkavállaló átmenetileg egy másik országban végez jövedelemszerző tevékenységet, melynek fogalmát az Szja-tv. adja meg: "a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
Kapcsolódó címke:

Kubai állampolgár

Kérdés: Alkalmazhatja a továbbiakban a nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat a munkáltató annak a kubai állampolgárnak az esetében, akit már három éve főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztat, és az idén betöltötte a 65. életévét? A dolgozó állítása szerint Kubából nyugdíjban részesül. Milyen igazolásokat kell bekérni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 17. pontja alapján – a magyar öregségi nyugdíjban részesülő személyen túl – nyugdíjasnak minősül az is, aki más EGT-tagállamtól vagy szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett államtól öregségi nyugdíjban részesül.Kuba nem tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
1
2
3
41