98 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] betegsége 18 éves kora előtt legalább egy évig fennállt, a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos egészségkárosodása van. Ebben az esetben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként és eltartottanként további 133.340 forinttal növekszik. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a személy is, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.A családi kedvezmény összegének tényleges megítéléséhez a kedvezményre jogosultságot érdemes gyermekenként és havonta vizsgálni.A legkisebb gyermek általános iskolás, akinek a családi pótlékra jogosult szülője, szülei tudnak családi kedvezményt érvényesíteni. A családi kedvezmény szempontjából az egyetemista gyermek eltartottnak minősül, családi kedvezményt nem kap, de az eltartottak számát, így a családi kedvezmény összegét növeli. Ugyancsak eltartottnak minősül a családi pótlékra saját jogán jogosult személy is, ha a családi pótlékra jogosult háztartásában él.A középső gyermek megítélése összetettebb, és a helyes válaszhoz több feltételt is vizsgálni kell. A családi kedvezmény a családi pótlékra jogosultsághoz kötődik. Önmagában a fogyatékossági támogatás folyósítása nem jogosít családi kedvezményre. A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemélyek közül csak azok a személyek vehetnek igénybe családi kedvezményt, akik a betegségük miatt járó saját jogú családi pótlék helyett igénylik meg a fogyatékossági támogatást.Ha a középső gyermek megfelel a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személyre vonatkozó Cst. szerinti feltételeknek, családi pótlékra jogosult, akkor is, ha annak folyósítását nem kéri, hanem helyette fogyatékossági támogatást igényel.Ebben az esetben saját jogán jogosult családi kedvezményt érvényesíteni, a tartós betegeket megillető emelt összegben.Ha a középső gyermek saját maga érvényesíti a családi kedvezményt, akkor éves szinten (12×133.340) + (12×133.340) forint, összességében évi 3.199.680 forint adóalap-kedvezményt érvényesíthet saját maga után. Az apa az iskolás gyerek után 12×440.000 forint kedvezményt érvényesíthet, mivel eltartottként számíthatja be az egyetemista, valamint a saját jogon családi pótlékra jogosult, vele egy háztartásban élő gyermekeit.A családi kedvezményre saját jogán jogosult személy dönthet úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésének jogát átadja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának, pl. az édesapjának. Ez esetben az apa két kedvezményezett eltartott után érvényesíthet családi kedvezményt.Ha a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek egyben tartósan betegnek is minősül, akkor a kedvezmény a tartós betegség miatti emelt összeggel érvényesíthető. A[…]

Részlet a válaszából: […] házastársak közösen nevelik saját háztartásukban a gyermeket, akkor is, ha ténylegesen csak egyikük kapja a családi pótlékot. Ilyenkor mindkét fél jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Mivel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető, a jogosultak közösen dönthetnek arról, hogy a kedvezményt egyikük veszi igénybe teljes egészében, vagy azt egymás között közösen érvényesítik. A közös érvényesítésre már év közben, az adóelőleg megállapítása során is lehetőség van, de a felek az év végi bevallásban eltérhetnek az év közben tett adóelőleg-nyilatkozattól.Más a helyzet akkor, ha a gyermek után családi pótlékra csak egy személy jogosult. Ilyenkor közös érvényesítésre nincs lehetőség, azonban a kedvezmény megosztása alkalmazható. A megosztás kizárólag az éves személyi jövedelemadó-bevallásban gyakorolható, év közben, az adóelőleg megállapítása során nem.A kérdés szerinti esetben a felek élettársi kapcsolatban, közös háztartásban élnek, és nem vették igénybe az egyedülállóknak járó családi pótlékot. Az apa vér szerinti szülőként mindhárom gyermek után jogosult családi pótlékra, míg az anya kizárólag a közös gyermek után. Ennek megfelelően év közben az apa a három gyermek után járó kedvezményt veheti figyelembe, az anya pedig a közös gyermek után jogosult családi kedvezményre. A közös gyermek tekintetében a felek egymásra tekintettel[…]

Részlet a válaszából: […] érintett dolgozó tehát megváltozott munkaképességűként is folytathat keresőtevékenységet. A táppénzre való jogosultságát, a folyósítás időtartamát az Eb-tv.-ben foglalt általános szabályok alapján kell elbírálni. A kérdezett esetben ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű – rokkantsági ellátásban részesülő – dolgozó a 2026. január 21-től április 20-ig tartó keresőképtelenségének időtartamából 2026. január 21-től 2026. március 11-ig jogosult táppénzre, tekintettel arra, hogy táppénzes évét kimerítette, így már csak az azt követő fizetett szabadságon töltött időt (32 munkanap 50 naptári nap) lehet a táppénzre való jogosultsághoz jogszerző időnek (munkavégzésben töltött időnek) tekinteni, tehát 50 naptári napra jogosult táppénzre.A táppénz folyósítása nem zárja ki a rokkantsági ellátás[…]

Részlet a válaszából: […] ennek alapján nem zárja ki, hogy a fennálló munkaviszony keresőképtelenséggel érintett tartamában a biztosított további foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.A munkajogot érintő általános magatartási követelmény a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége. Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése alapján az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.A tájékoztatási kötelezettség nem csupán a jogviszony létesítése, a munkaszerződés megkötését megelőző időtartamban, hanem a munkaviszony fennállásának teljes tartamában is érvényesül.Annak ellenére, hogy a jogalkotó nem határozta meg, hogy melyek azok a tények, körülmények, melyet a kötelező jellegű tájékoztatás körébe rendel, mert az együttműködés maradéktalan megnyilvánulását szinte lehetetlenség felsorolni.A munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme szervesen kapcsolódik a munkavállalói kötelezettséghez.Az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A (2) bekezdés szerint a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell.A munkáltató alapos okkal hivatkozik a jogos gazdasági érdekei sérülésére, ha a munkavállaló vagy hozzátartozója a versenytársnál vagy konkurens cégnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt.A munkavállaló[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll, akkor az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell az öregségi nyugdíját.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.Mentesülnek a nyugdíj-szüneteltetés alól azok a közszférában – vagyis a fenti felsorolásban szereplő jogviszony valamelyikében – foglalkoztatott nyugdíjasok, akik szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési intézményben, vagy szakképző intézményben vagy egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél vállalnak munkát.A mentesülés nemcsak az öregségi nyugdíjasra, hanem a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesülőkre is vonatkozik.A szüneteltetés alóli mentesítést az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél. A mentesítés iránti kérelemhez csatolni kell a foglalkoztatói nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszony a mentesítést megalapozó szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál áll fenn. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok megtalálhatóak a www.allamkincstar.hu honlapon a „Nyugdíj” címszó alatt a „Nyugdíjfolyósítás”-sal kapcsolatos tudnivaló között „Szünetelés alóli[…]

Részlet a válaszából: […] jövedelemmel rendelkezik. Ezt követően már csak a jövedelem rendszerességének kell egy pontos meghatározása. Ezt a törvény 4. §-ának j) pontjában találhatjuk meg. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. A kérdésből sem a foglalkoztatás minősége, sem időtartama, illetőleg a belőle szerzett jövedelem összege nem derül ki. Amennyiben a fiatal felnőtt jövedelmének mértéke vagy a folyamatos foglalkoztatás hossza a jogszabályban előírtakat nem éri el, abban az esetben a családi pótlék szünetelés nélküli tovább folyósítása előtt nincs akadály. Általánosságban tehát, amennyiben a munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó díjazás három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér összegét, az ellátást a negyedik hónaptól szüneteltetni kell. Érdekes kérdés lehet az, ha a 18. életévét betöltött személy jövedelme egyszerűsített foglalkoztatás keretében 3 hónapon keresztül meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor folyósítható-e tovább az ellátás, vagy a szüneteltetésnek van helye? Az egyszerűsített foglalkoztatásról az Efo-tv. szól. E törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., a Szocho-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, és az alkalmi munka eseteiben ettől eltérő szabályozás az irányadó, melyeket az alábbiakban részletezünk. Ezekben az esetekben az említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első[…]

Részlet a válaszából: […] munkát végez társas vállalkozóként, akkor havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével járulék fizetésére kötelezett.A minimumalap vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az érintett csak napi 4 órában folytathat keresőtevékenységet. A munkaidő a társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában nem értelmezhető, a GYOD-ra vonatkozó munkaidőkorlát betartása lényegében az igénylő nyilatkozatán alapul.A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy amennyiben a kérdésben említett[…]

Részlet a válaszából: […] gyógyszerfelírás és a keresőképtelenség igazolása tehát két elkülönülő jogintézmény. Ez a gyakorlatban azért különösen fontos, mert a munkáltató oldalán gyakran a gyógyszerfelírás ténye vagy az egészségügyi ellátás igénybevétele kelti azt a látszatot, hogy a munkavállaló távolmaradása jogszerűen igazolt. Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára.A munkajogi mentesüléshez azonban nem elegendő önmagában a gyógyszer rendelése vagy kiváltása, szükséges a keresőképtelenség szabályszerű igazolása is. A jelenlegi szabályozás alapján a munkáltató továbbra is jogosult lehet annak vizsgálatára, hogy a keresőképtelenség fennáll-e, illetve a munkavállaló jogszerűen van-e távol.A munkáltató ellenőrzési lehetőségeit az Mt. 11/A. §-a is megerősíti, amely szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását ellenőrizheti. Habár az ellenőrzés nem terjedhet ki az egészségügyi adatok korlátlan megismerésére, a munkáltató jogos érdeke lehet annak tisztázása, hogy a keresőképtelenség jogszerűen került-e megállapításra. Különösen vitás helyzetet eredményezhet, ha a munkavállaló olyan egészségügyi dokumentumra hivatkozik, amely nem klasszikus orvosi igazolás, hanem például gyógyszerészi dokumentációhoz kapcsolódik. A jövőben várhatóan gyakoribbá válhatnak azok az esetek, amikor a munkáltató vitatja a keresőképtelenség megalapozottságát, különösen akkor, ha a munkavállaló távolmaradásának alapját nem közvetlen orvosi vizsgálat előzte meg. Ez újabb jogértelmezési kérdéseket vethet fel a munkáltatói ellenőrzés és az egészségügyi önrendelkezés határainál.A szabályozás társadalombiztosítási szempontból is jelentős kérdéseket vet fel. Az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jogalap nélkül vett fel társadalombiztosítási ellátást, köteles azt visszafizetni. Amennyiben tehát utólag megállapítást nyer, hogy a munkavállaló valójában nem volt keresőképtelen, vagy a táppénz igénybevételének feltételei nem álltak fenn, úgy a jogalap nélkül igénybe vett ellátás visszakövetelhető. A kérdés azonban ennél összetettebb abban az esetben, ha a téves jogosultsági helyzet valamely egészségügyi szereplő hibájából alakult ki. A felelősségi rendszer több szereplőt érinthet egyszerre. Felmerülhet a gyógyszerész szakmai felelőssége, az egészségügyi szolgáltató intézményi felelőssége, valamint adott esetben a felügyeletet ellátó orvos felelőssége is. Az Eü-tv. 77. §-ának (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásában részt vevőktől elvárható gondossággal, valamint[…]

Részlet a válaszából: […] és jövedelemben részesül, feltéve, hogy ez utóbbi tevékenysége nem ellenkezik az orvos utasításaival, illetve nem hátráltatja a gyógyulását.Tehát lehetséges az a megoldás, hogy a munkaviszonyában keresőképtelen és táppénzben részesülő munkavállalóval megbízási jogviszonyt létesítsenek – valamely olyan tevékenységre, amely nem tartozik a munkakörébe, illetve amelynek ellátása nem hátráltatja a gyógyulását, nem ütközik az orvosi előírásokkal.További jogviszony[…]

Részlet a válaszából: […] 883/2004/EK rendelet alkalmazásával kell megállapítani, amely alapján a többes biztosítás kizárt.Az utóbb létesített jogviszonnyal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségeket alapvetően az határozza meg, hogy az érintettre a korábbi munkaviszonya – tehát a főállása alapján – hol terjed ki a biztosítás. Amennyiben Angliában (mert ott kerül sor a munkavégzésre), és ezt az angol biztosító által kiállított A1-es igazolással bizonyítja, akkor ez újabb jogviszonya alapján is Angliában lesz biztosított. Ebből következően őt Magyarországon biztosítottként bejelenteni nem kell, munkabérét idehaza társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy magyarországi jogviszonya mentes a társadalombiztosítási kötelezettségek alól, hanem csak azt, hogy e kötelezettségeknek Angliában az angol szabályok szerint[…]