Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Hány napra és milyen mértékű táppénzre lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaviszonyban, előtte 2024. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de jogviszonyát 2026. február 1-jétől szünetelteti, és 2026. február 25-től „9”-es kóddal keresőképtelen, és e naptól táppénzt igényelt? Hatással van a jogosultságra a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] megelőző egy éven belül már táppénzben részesült (előzménye van), ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Nem kell beszámítani a gyermekápolási táppénz, a közegészségügyi okból foglalkoztatásból történő eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatti táppénzes időtartamot. Ha az igénylőnek a keresőképtelensége okán – az Mt. alapján – betegszabadság jár, táppénzre a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult. Jelen esetben a dolgozó a keresőképtelensége első napjától, azaz 2026. február 25-től jogosult táppénzre, mivel veszélyeztetett várandósságára tekintettel betegszabadságra nem jogosult. A jogosultságát megelőző folyamatos biztosítási idejének meghatározásánál nemcsak a fennálló biztosításban töltött napokat kell figyelembe venni, hanem az ellátásra való jogosultság kezdőnapján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, melyek megelőzik az ellátásra való jogosultság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság kültagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
Részlet a válaszából: […] sor, nem keletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt. A havi 100.000 forintos megbízási díj – hacsak nem tartós megbízásban kerül bejelentésre az érintett személy – nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.Ugyanakkor, ha nem megbízási jogviszonyban kerülne sor a munkavégzésre, nagy valószínűséggel az sem jelentene többletköltséget, hiszen a kültag egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat. Így – amennyiben egyéni vállalkozásában eleget tesz a minimumjárulék-fizetési kötelezettségének – társas vállalkozóként csak a tényleges tagi jövedelme után terhelné a járulék és a szociális hozzájárulási adó.Igaz, ebben az esetben nem élhet a 10 százalékos költséghányad-kedvezménnyel, és társadalombiztosítási járulékot is fizetnie kell, ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet a válaszából: […] munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, tehát 2026-ban 96.840 forint.Ez eddig tehát „rendben is van”, ugyanakkor a kérdésben arra vonatkozóan is történik utalás, hogy az említett tag szükség esetén segítséget nyújt az edzőterem szolgáltatásait igénybe vevő személyeknek. Ez személyes közreműködésnek minősül, ami alapján a tag társas vállalkozónak tekinthető. E társas vállalkozói jogviszonya alapján pedig havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, amit nem befolyásol, hogy munkaviszonyában is eleget tesz minimális járulékfizetési kötelezettségének.A probléma megoldása érdekében célszerű volna[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közös felügyeletet gyakorló szülő új házassága

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Eb-tv. R. 27. §-ának (1a) bekezdésében foglalt közös szülői felügyelettel és az egyedülállósággal kapcsolatos rendelkezést az alábbi esetben? Amennyiben egy közös szülői felügyelettel nevelt gyermek egyik szülője – például az anya – új házasságot köt, akkor az előző házasságából származó, közös szülői felügyelettel nevelt gyermeke tekintetében továbbra is egyedülállónak minősül, ha az elvált szülők egybehangzó nyilatkozatot adnak a gyermekápolási táppénz iránti kérelemhez? A kifizetőhely szerint igen, de csak erre a gyermekre tekintettel, hiszen a gyermeket a házasságkötéssel nem fogadja „automatikusan” örökbe az új házastárs. Amennyiben az anya új házasságában születnek (az új férjével közös) gyermekei, akkor azok kapcsán viszont nem lesz az anya egyedülálló.
Részlet a válaszából: […] történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;– hatéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.Az egyedülállóság fogalma tehát az Eb-tv.-ben kifejezetten releváns a gyermekápolási táppénznél, hiszen – ahogyan a fentiekben is láthatjuk – az egyedülálló szülő ezek alapján egymaga veheti igénybe az egyébként két szülő által összesítve kivehető táppénzes napokat. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel az Eb-tv. R. alapján egyedülállónak minősül.Mivel a GYÁP-napok a szülőt illetik meg, a kérdés szempontjából érdemes annak tisztázása is, hogy a törvény alkalmazása során ki minősül szülőnek.Az Eb-tv. 5/B. §-ának p) pontja értelmében szülő:– a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,– az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,– a gyám,– a nevelőszülő és a helyettes szülő.Az Eb-tv. 5/C. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Az Eb-tv. R. 27. §-a valóban tartalmaz további specifikus szabályokat az egyedülállóságra vonatkozóan, ezek azonban nem írják felül az Eb-tv.-ben meghatározott szabályokat. Az alaprendelkezés értelmében az elvált és a felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő egyedülállónak tekintendő [Eb-tv. R. 27. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

GYED-ben részesülő munkavállaló munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen hátrány érheti a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalót, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya? Érinti ez valamilyen módon az ellátást? Kaphatja továbbra is a GYED-et a munkaviszony megszűnése után?
Részlet a válaszából: […] csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár [Eb-tv. 42/B. § (1) bekezdés].Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár [Eb-tv. 42/B. § (1a) bekezdés].Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek megállapítását követően a GYED időtartama meghatározott, csak a törvényben foglalt kivétellel szüntethető meg annak folyósítása. Az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mikor nem jár gyermekgondozási díj, azonban a feltételek között a törvény nem rendelkezik a munkaviszony megszűnéséről/megszüntetéséről, illetve munkaviszony fenntartásának szükségességéről a GYED-folyósítás ideje alatt. Így a munkaviszony megszűnése/megszüntetése nincs kihatással a GYED további folyósítására.Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja kimondja, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg. Azonban nem tartozik a tilalom alá a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés. Erre tekintettel, a munkaviszony ezen időtartam alatt közös megegyezéssel megszüntethető.Hátrányként említhető a munkaviszony megszűnésének/megszüntetésének eredménye, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti – kifizetőhely, illetve egészségbiztosító – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.Amennyiben a gyermekgondozási díjat a kormányhivatal állapította meg, a biztosítási jogviszony megszűnését követően is a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja tovább az ellátást. Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igények érvényesítéséről az Eb-tv. 61.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Tévesen levont társadalombiztosítási járulék

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ahogy a kifizető is mentesül a munkabére után a szociális hozzájárulási adó alól. Tehát ezen időpontig visszamenőleg a foglalkoztatónak önellenőrzést kell benyújtania, és visszakérnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés:

Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?

Részlet a válaszából: […] osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó maximumalapja 2025-ben: 290.800×24 = 6.979.200 forint. Ezt a felső határt csökkenti az érintett tagi jövedelme (e tekintetben nincs jelentősége, hogy az egyébként mentes volt a szociális hozzájárulási adó alól), tehát a 2025. évi adófizetési kötelezettsége: 6.979.200–6.000.000 = 979.200×13% = 127.296 forint.Mivel az osztalék kifizetésekor 6.000.000×13% = 780.000 forint adóelőleg kerül levonásra tőle, a különbözetet, 780.000–127.296 = 652.704 forintot az szja-bevallásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

SZÉP-kártya-juttatás visszamenőlegesen

Kérdés: Adhat SZÉP-kártya-juttatást a munkáltató a 2025. évi rekreációs keretösszeg terhére annak a munkavállalójának, aki csak idén nyitotta meg a SZÉP-kártya-bankszámlát, vagy ez az utalás már a 2026-os évet terheli?
Részlet a válaszából: […] keretösszeget meg nem haladó összeg minősül.A rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, míg ha a munkaviszony nem teljes adóévben áll fenn, akkor a jogviszonyban töltött napokkal kell arányosítani. Az arányosításra nincs szükség, ha a munkavállaló jogviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Több juttatótól származóan együttvéve kell az értékhatárt számítani. A 450 ezer forintos rekreációs keretösszeg szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra, valamint 2026. április 30-áig kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.Béren kívüli juttatásnak minősül még a munkáltató által a munkavállalónak a Széchenyi Pihenő Kártya Aktív Magyarok alszámlájára utalt, egész évben fennálló munkaviszony esetén legfeljebb évi 120 ezer forintot meg nem haladó összeg. A nem teljes évben fennálló munkaviszony esetén a keretösszeget a munkaviszonyban töltött napokkal kell időarányosan megállapítani. Nincs szükség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] értelmében ugyanis a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor, azaz jelen esetben január 31-én.Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése akként rendelkezik, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.Nincs jelentősége azonban a fenti előírásoknak abban az esetben, ha a munkaviszony csak február 2-án szűnik meg. Ebben az esetben a szabadságmegváltás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Ápolási díjban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lehet saját jogán táppénzre az a szülő nő, aki azért nem igényel CSED-et, mert két nagyobb gyermeke jogán ápolási díjban részesül? A CSED összege meghaladná az ápolási díj összegét, így arra való további jogosultsága megszűnne, de az anya ragaszkodik ehhez a díjazáshoz.
Részlet a válaszából: […] biztosításra kötelezett jogviszonyban – munkaviszonyban – áll, a hozzátartozója (gyermeke) személyes ápolása céljából az ápolás idejére részére a munkáltatója az Mt.-ben foglaltak alapján fizetés nélküli szabadságot engedélyezhetett. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetel a biztosítás, az érintett nem tekinthető biztosítottnak, munkavégzési kötelezettsége sincs, melynek következtében nincs olyan munkája, melyet ne tudna ellátni, ezért a táppénzre való jogosultság szempontjából keresőképtelennek sem lehet tekinteni. Ennek következtében nem jogosult táppénzre.Az ápolási díjban részesülő személy a Tbj-tv. 22. §-ának h) pontjában foglaltak alapján csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, tehát CSED-re[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
13