Mezőgazdasági őstermelő külföldi munkaviszonya

Kérdés: Egy magyar állampolgár mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és emellett Ausztriában részmunkaidős munkaviszonyt létesít. Őstermelőként mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az ausztriai munkaviszonyra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének h) pontja alapján ugyanis nem terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, amennyiben egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat – biztosított.E tekintetben annak sincs jelentősége, hogy az érintett az Ausztriában létesített munkaviszonya alapján – a 883/2004/EK rendelet vonatkozó főszabálya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőképtelen kisadózó

Kérdés: Befolyásolja a táppénzjogosultságot, illetve hogyan érinti a tételesadó-fizetési kötelezettséget, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó február 9-től előreláthatóan április végéig keresőképtelen, és táppénzben részesül, ugyanakkor március hónapban egy nagyobb munkára vonatkozó szerződést ír alá, amely alapján előleget is utalnak a számára?
Részlet a válaszából: […] állapot legalább 30 napig fennállt.Ezt figyelembe véve, a vállalkozónak február hónapra mindenképpen meg kell fizetnie az 50 ezer forintos adót, de a kérdésben foglaltak alapján március és április hónapok vonatkozásában mentesülne alóla.Ugyanakkor a fent említett jogszabályi hely az adófizetési mentességgel összefüggésben megjegyzi, hogy az mégsem áll fenn, amennyiben a vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] abban az esetben is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltését követően özvegyi nyugdíjban részesül.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ebből következően az érintett 2025. IV. negyedéves bevallása önellenőrzésre szorul, a biztosításának a megszűnését a 08E nyomtatványon be kell jelenteni.Ami a járulékfizetési kötelezettségét illeti: a Tbj-tv. nem tartalmaz külön előírást arra vonatkozóan, hogy a hó közbeni biztosításistátusz-változás esetén miként kell a jövedelmet felosztani.A járulékalap megállapításánál a tárgyhavi minimum-járulékalap összege egyértelmű: a minimálbér harmincadának a 26-szorosa, míg a kérdésben említett 960 ezer forintos jövedelméből a negyedéves[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy betéti társaság 60 százalékos egészségi állapottal rendelkező munkavállalója után abban az esetben, ha a szükséges biztosítási idő hiányában nem részesül rokkantsági ellátásban? Jogosult lesz pótszabadságra az érintett munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] alapján 60 százalékos vagy kisebb.Az Mt. alkalmazásában – a jogszabály 294. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében – megváltozott munkaképességűnek az tekintendő,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,– akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] megfizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott.Az átalányadózó egyéni vállalkozó tehát biztosított, amin az sem változtat, hogy rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal. Biztosítottként a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kell megállapítania a járulékalapot képező jövedelmét, a Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem mindegy azonban, hogy mi minősül járulékalapnak. A jogszabály szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény a személyijövedelemadó-köteles jövedelmet tekinti járulékalapnak, ami azt jelenti, hogy az adómentes rész után a társadalombiztosítási járulékot sem kell megfizetni.Az általános szabályok szerint a biztosított egyéni vállalkozónak a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a járulékot, ha a tényleges jövedelme ennél kevesebb, vagy akár nulla. Itt lesz jelentősége azonban a heti 40 órás munkaviszonynak. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni a járulékot – többek között – akkor, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Jelen esetben erről van szó, tehát a járulék alapja kizárólag a tényleges jövedelem.A Szocho-tv. hasonlóan rendelkezik a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításáról a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (3), illetve a 9. § (5) bekezdésében.Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell megfizetni (számlaszám: 10032000-06056353).[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szemüvegtérítés

Kérdés: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] szemészeti szakvizsgálat indokolja, és a biztosított eszköz megfelel a rendelet szerinti, a képernyős munkavégzéshez szükséges minimális szemüveg fogalmának.A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg alatt a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, valamint a lencse rendeltetésszerű használatához szükséges keretet kell érteni. Nem tartozik ide az a szemüveg vagy kontaktlencse, amelyet a munkavállaló a képernyős munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ.A juttatás adómentességének feltétele, hogy a szemüveg beszerzéséről kiállított számla a munkáltató nevére szóljon, mivel a jogszabály alapján a védőeszközt a munkáltató biztosítja a munkavállaló részére.A garanciális igények érvényesítéséhez a 151/2003. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A kormányrendelet alapján a kereskedőnek a fogyasztási cikkel együtt jótállási jegyet kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, kivéve, hogy a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot. Ha jótállási jegy kibocsátása nem történik, a jótállási jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.A 151/2003. Korm. rendelet 4. §-a alapján a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. Ha jótállási jegyet a kereskedő nem biztosít a fogyasztónak, akkor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az áfatörvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. A jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.Ez azt jelenti, hogy a garanciális jog érvényesítése nem az eredeti bizonylat bemutatásához kötődik, hanem az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla vagy nyugta) bemutatásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogyasztó a vásárlást igazolhatja számla[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címke:

Álláskeresési járadék összege

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek alapján meghatározott összeg harmincadrésze, az álláskeresési járadék napi összege pedig az ilyen módon meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címke:

Hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott diák úti balesete

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre vagy táppénzre egy duális képzésben részt vevő, hallgatói munkaszerződéssel rendelkező hallgató, aki munkába menet súlyos balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] Felsőokt-tv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra nem terjed ki a biztosítás hatálya, tehát e jogviszony alapján a hallgató nem jogosult a biztosítottat megillető ellátásokra, így baleseti táppénzre, illetve táppénzre sem.Ugyanakkor a Tbj-tv. 21. §-ának a) pontja értelmében nevelési-oktatási intézmény, felsőoktatási intézmény vagy szakképző intézmény gyakorlati képzésben részt vevő tanulója, hallgatója, illetve képzésben részt vevő személye baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, míg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése

Kérdés: Kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesítenie annak a foglalkoztatónak, aki 45 fős munkavállalói létszáma mellett folyamatosan nagy számban foglalkoztat külsősöket, akik megbízási szerződés, felhasználási szerződés alapján (gyakran az ekho szerinti adózást választva) végeznek munkát a cégnél?
Részlet a válaszából: […] vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább hat egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt.Az említett előírások alapján a 100 fős létszám meghatározásánál csak azokat a foglalkoztatott személyeket kell figyelembe venni, akik pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra szerezhetnek jogosultságot, azaz e jogviszonyuk alapján kiterjed rájuk a biztosítás.Tehát a 100 fős létszámba a munkaviszonyban álló dolgozók mellett beleszámít valamennyi olyan megbízási jogviszonyban munkát végző személy (ideértve a felhasználási szerződés alapján a személyes munkavégzésre tekintettel is díjazásban részesülő személyeket), akikre a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

GYED ikergyermekek után

Kérdés: Milyen dokumentumokat kell bekérnie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az édesapától, aki ikergyermekei után GYED-ellátást igényel? Egyben kell meghozni ebben az esetben a határozatot, vagy gyermekenként külön-külön?
Részlet a válaszából: […] másolatát, illetve minden olyan adatot, iratot, melyre a kifizetőhelynek a kérelem elbírálásához szüksége van. A GYED, a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltése napjáig jár. Ikergyermekek esetén további 1 évig jár, azaz a gyermekek 3. életéve betöltéséig. A GYED megállapításakor „Határozat”-ban kell rendelkezni az ellátás folyósításának az időtartamáról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4