87 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A kiegészítő tevékenységet folytató személy egy biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.Aki nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesül (ideértve az egyéni vagy társas vállalkozókat, a szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőket), illetve a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek, így, ha munkát vállal, utána társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók egyébként az ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet mind a versenyszférában, mind a közszférában. Fontos, hogy tb-járulékot kell ugyan fizetni, amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkát vállal, azonban ettől nem szabad elriadni, hiszen a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy adókedvezményt vegyen igénybe a szociális hozzájárulási adóból (ez vonatkozik a megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozóra is), valamint csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét is. Bürokrácia szintjén is nagy könnyebbséget jelent, hogy míg a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs bejelentési kötelezettsége, addig a rehabilitációs ellátásban részesülőnek is csak a keresőtevékenység kezdetét, majd annak megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj melletti munkavállalókat jelentősen érinti, hogy már jogszabályi úton lehetővé vált, hogy a közszféra meghatározott területein történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.Főszabályként jellemzően szünetel a nyugdíjfolyósítás azoknak a személyeknek az esetében, akik nyugdíjazásuk után a közszférában (például közalkalmazotti, rendvédelmi, szolgálati vagy egészségügyi szolgálati jogviszony) vállalnak munkát. Az ilyen személy a továbbiakban is nyugdíjasnak számít, függetlenül a nyugdíj folyósításának szüneteltetésétől.Már 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között is sor került mentesítésre annak érdekében, hogy a közfeladatok folyamatos[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.Az öregségi nyugdíj megállapítását kérni kell. Az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány megtalálható a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalon az öregségi nyugdíj címszó alatt, vagy a www.magyarorszag.hu oldalon nyugdíj címszó alatt. Az, aki a formanyomtatványt nem tudja elektronikusan elérni, annak segítenek a kormányablakokban. Az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványon igényelt nyugellátást a lakó- vagy tartózkodási hely szerint[…]

Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban álló személy és egyéni vállalkozó, illetve a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző is, bár utóbbi csak akkor, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. 9. §-a arról rendelkezik, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személyek biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A biztosítási jogviszonyok jelen esetben:1. átalányadózó egyéni vállalkozóként 2023. évtől (bár 2024-től heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, de attól még biztosított egyéni vállalkozó);2. munkaviszonyban 2024. április 1-jétől;3. megbízási jogviszonyban 2024-ben, itt azonban a pontos dátumokról nincs információnk.A három biztosításra kötelezett jogviszonya közül csak egyéni vállalkozóként rendelkezik a CSED- és GYED-jogosultság feltételeivel, azaz biztosított, és a gyermek 2024 november hónapban várható születéséhez viszonyítva van a születést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje.A munkaviszonyban bár biztosított, de 2024. október 31-ig csak 214 nap biztosításban töltött ideje van.A megbízási jogviszonyban sem rendelkezik a gyermek születéséig 365 nap biztosításban töltött idővel.A CSED folyósításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.A munkaviszonyában,[…]

Részlet a válaszából: […] előterjesztésével (Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény elnevezésű nyomtatvány) lehet kérni, és a nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet – időkorlát nélkül – benyújtani a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – jár.Az öregségi nyugdíj újramegállapításának másik esete az, ha a nyugdíj megállapítása során jogszabálysértés, mulasztás vagy a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nem a megfelelő összegű nyugdíjat állapították meg, akkor azt a hivatal az újramegállapítás keretében változtatja meg. Az újramegállapításra a nyugdíjas kérelmére vagy a jogszabálysértés észlelése esetén hivatalból is sor kerülhet. A jogszabálysértő határozat felülvizsgálatára, illetve orvoslására irányuló kérelmet időbeli korlátozás és minden alaki kötöttség nélkül lehet előterjeszteni személyesen a kormányhivataloknál, postai úton a címzett kormányhivatal nevének és a 1916 Budapest egységes postacím feltüntetésével. A tartalma szerint idesorolható beadványt a nyugdíjbiztosítási szerveknek minden esetben újramegállapításra irányuló kérelemnek kell tekinteniük. A kérelemben célszerű leírni, hogy az öregségi nyugdíj megállapításával miért nem ért egyet, és csatolni azokat az iratokat, amelyek a kérelem teljesítését alátámasztják. Így például, ha a nyugdíj-megállapítás[…]

Részlet a válaszából: […] legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.Fentiek alapján tehát a bedolgozóként munkaviszonyban álló dolgozók után is eleget kell tennie a foglalkoztatónak a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek, kivéve azon időszakokat, amikor az érintett– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy– a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban folytat tanulmányokat,– szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá– a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.Ezzel párhuzamosan a jogszabály 47. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy nem jár táppénza) a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,b) a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás,[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított, és ezt A1-es igazolással vagy (egyezményes ország esetén az adott biztosító által kiállított igazolással) igazolja, akkor Magyarországon nem keletkezik biztosítási, járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ennek hiányában viszont a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni.Ha ún. harmadik államról van szó, és a munkavégzésre nem Magyarországon kerül sor, akkor az érintettre nem terjed ki a kötelező biztosítás hatálya a Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően, és mivel nem biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseit, valamint a Tny-tv. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.Tehát a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az ellátásának a folyósítása szünetel.E szüneteltetés miatti jövedelemveszteséget hivatott pótolni a kérdésben említett jövedelemkiegészítés.Az Eü-tv. 16/B. szakasza értelmében azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetik – ideértve a Keny-tv. 11/A. §-a szerinti szüneteltetést is –, a munkáltató – általa meghatározott összegű – jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)–(7) bekezdésekben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.Ugyanakkor e jövedelemkiegészítést a kereseti korlát számításánál két okból sem kell figyelembe venni.Egyrészt, mert a[…]

Részlet a válaszából: […] nyugellátás korlátozása a nyugellátás folyósításának a szüneteltetését jelenti minden olyan esetben, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyt, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt (tehát egyházi, magán- és alapítványi fenntartású intézményekben foglalkoztatottak nem érintettek), egészségügyi szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyt, vagy a Magyar Honvédségnél szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt[…]

Részlet a válaszából: […] szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni. A foglalkoztató pedig köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a fentiek szerint feladatokkal ellátni, és biztosítani az ösztöndíjas számára a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét.A foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, melynek havi mértéke nem lehet kevesebb – teljes, azaz napi 8 órás munkaidő esetén – a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető. Fontos szabály, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni, amelyről a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása esetén az abból fakadó érvénytelenségre csak az ösztöndíjas foglalkoztatott (a jogviszony létesítését követő maximum 30 napon belül) hivatkozhat. A törvény tételesen meghatározza a szerződés kötelező elemeit is.A szerződésben nem kerülhet sor:– próbaidő kikötésére,– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra,– munkakörbe történő átirányításra,– helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra. Feltétel továbbá az is, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban ne álljon (kivételt képez ez alól az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munkára irányuló munkaviszony).Az ösztöndíjas önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, és csak olyan feladatokat láthat el (hatósági, igazgatási tevékenység kivételével), amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz (a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni).Az ösztöndíjas munkáját szakmai segítőnek kell támogatnia. A szakmai segítő feladata kapcsolatot tartani a foglalkoztató és az ösztöndíjas között, valamint a foglalkoztató nevében utasítást adni, az ösztöndíjas számára szakmai támogatást nyújtani. A szakmai segítő köteles az ösztöndíjas munkáját folyamatosan irányítani és értékelni, illetve az ő kötelezettsége elkészíteni az ösztöndíjas egyéni programját és ajánlólevelét.Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik, ugyanis az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek,[…]